Szerintem pedig durva.

 

Neked van pattanásod? És ember vagy még tőle?

Van egyfajta olyan program, hogy az egészséget preferáljuk a betegséggel szemben ha szaporodni szeretnénk, de ez nem a tökéletességet magát jelenti, "csak" azt, hogy lehetőség szerint a párunk és a barátunk (anyánk és apánk, közeli hozzánktartozók) egészségesek legyenek.

 

De szerintem az már a másik véglet, hogy magunkra vonatkoztatva folyamatosan azt kell gondolnunk, hogy ha

- nem hibátlan a bőrünk

- van rajtunk egy-két kiló plusszban

- gyenge a szemünk (hányan de hányan viselnek kontaktlencsét)

- van némi testszagunk (mellesleg én szeretem a testszagok némelyikét)

akkor már nem vagyunk szerethetőek.

 

Hihetetlen mértékben sugallja azt a reklám, hogy csak az az elfogadható, akinek nincs anyagcseréje, nem pisil, nem kakil, nincs szaga, mosolya mindig tökéletes, a haja is mert megérdemli (meg is!) nem törik a körme, sem a haja ...

Ebben a topicban én ezeket fogom boncolgatni.

És megkérdem:

Valóban úgy gondolod, hogy azokat az embereket akiket szeretsz, azért szereted, mert nincs pl. szaguk? Vagy azért, mert tökéletesen hamvas bőrrel rendelkeznek?

 

Mennyire hagyod hogy ez befolyásoljon téged?