lxrose Creative Commons License 2005.01.16 0 0 293

"Jól van, ha nem érted a példát, akkor hagyjuk!"

 

Talán nem értetted meg az érvelésem, mert én értettem a tiédet, csak nem értettem vele egyet. A példád egyszerű statikai probléma volt egy nyugalomban lévő tömeg esetére, amelyre ható erők eredője 0 az egyensúlyi állapot beállta után, ami elég hamar bekövetkezik, és szabad szemmel nem észrevehető mértékű elmozdulással jár.

 

"Itt látszik, hogy nagyon nem érted. Arról van szó, hogy a Föld állandóan kb. azonos mértékben gyorsul a Nap felé a Nap gravitációja miatt. Ennél 10-17 nagyságrendben kisebb gyorsulással meg tőle elfelé gyorsul. A kettő gyorsulás összegződik, összege pedig továbbra is a Nap felé mutató hatalmas gyorsulás marad. Emiatt a Föld nem fog távolodni, egyensúlyban marad."

 

Talán korai volt arról nyilatkoznod, hogy nem értem a folyamatot. A Föld Nap felé gyorsulása a sebesség irányának állandó változásában nyilvánul meg, amelynek értéke nem feltétlenül 1017nagyságrenddel nagyobb, mint az esetleges radiális kifelé mutató gyorsulás. A két dolognak azonban semmi köze egymáshoz, az egyensúlyhoz pedig pláne nem.

 

"Ha valamiért (napsugárzás, kicsi zöld emberkék, stb...) hirtelen a napszél gyorsító hatásánál pl. 10+14-en nagyságrenddel erősebb erő kezdené el taszítani a Naptól, akkor egy kis ideig távolodna, majd az ahhoz az eredő erőhöz tartozó pályán stabilizálódna a helyzete a Földnek. Ha meg a napszél szünne meg, akkor néhány méterrel közelebbi pályára állna, mint a jelenlegi."

 

Ezt kicsit át kellene gondolnod! Hallottál már a spirális pályáról? Ha egy bolygó nagyobb sebességgel mozog egy adott sugáron, mint az egyensúlyi sebessége, akkor ilyen spirális pályán fog távolodni a gravitációs erőt okozó tömegtől. Nagyon jó példa erre az űrtechnika. Ha egy testet az első kozmikus sebességgel lőnek ki a Földről, akkor beáll Föld körüli pályára, ha a második kozmikus sebességgel lövik ki, akkor a Nap körüli pályára áll be, ha pedig a 3. kozmikus sebességgel lövik ki, akkor elhagyja a naprendszert. Ha a Te érvelésed igaz lenne, még a Földet sem lehetne elhagyni ilyen módon, mert minden test a Föld körüli pályára állna be, csak más-más távolságokban. Persze a dologba beleszólna a többi bolygó és a Nap is, de ez már más kérdés. A Naprendszert mindenesetre nem lehetne elhagyni, csak távolabb keringeni a Naptól. A felhasznált képlet v2/r=(mNap*G)/r2, amelyből látszik, hogy nagyobb keringési sugár esetén csak kisebb keringési sebesség jöhetne szóba, de honnan jön a pont megfelelő sebesség szerinted?

 

"A legjobb bizonyíték erre (a Newton törvények alapos ismeretén kívül :-) ), hogy a Föld nem repült ki a Naprendszerből, annak ellenére sem, hogy a napszél hat rá. Ennél jobb bizonyítékra nincs szükség. "

 

Newton törvénye fent tömören megfogalmazva, ebből én nem látom a Te érvelésed helyességét.

Talán nem ismerünk minden ide vonatkozó törvényt, de a napszél esetében az is fontos tényező, hogy a Föld mágneses tere a részecskéket többnyire a mágneses pólusok felé tereli (sarki fény), aminek következtében az eredő erő kicsit másképp alakul, mint a fénynyomás esetében lenne. Emiatt a folyamat kissé elhúzódhat. :-)

 

 

Előzmény: HondaVuk (286)