lxrose Creative Commons License 2005.01.16 0 0 292
"Van valami hasonlóság, a kifelé muatató radiális nyomás azt eredményezi, hogy a stabil pálya egy kicsit máshogy áll be. Valamivel lassabb lesz a pályamenti sebesség, mint ami az adott sugárhoz tartozna.

Tehát nem összegződik a gyorsulás hatása egyre nagyobb sebességben, mint az egy fénynyomásnak kitett, de gravitációs erőtől mentes test esetében lenne."

 

Hát igen, elvileg így kellene lennie, ha a stabil pálya akkor alakul ki, amikor a fénynyomás már állandósult. Amelyik pálya ennek ellenére nem lesz stabil, az a hosszú idő alatt vagy visszahullt a Napba, vagy már rég messze van tőle, és semmit nem tudunk róla. Talán némelyik üstökös egy-egy valaha létező bolygókezdemény maradványa, amelyet azonban a távolban egy nagyobb tömeg visszafordít.

 

"A pályamenti komponens (Dopplerből) valóban fékez, ez azonban egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy akár évmilliárdok alatt is számítson. Nem fogom kiszámolni, számold ki te ha érdekel... :-)"

 

Erre vonatkozóan érdemben a pontos számok ismeretében lehet csak nyilatkozni. 1017 mp azért elég hosszú idő, ennek a négyzete 1034 pedig még nagyobb szám, ezzel kellene szorozni az esetleges gyorsulás felét. A gyorsulás időben nem lenne állandó, ahogy a bolygó lassul, úgy kerül egyre közelebb a Naphoz, ahol aztán a nagyobb gravitációs erő hatására mégjobban gyorsulna. Ezzel szemben áll a fénynyomás kifelé nyomó hatása, azt kellene látni a számok tükrében, hogy a kettő vagy azonos mértékben hat, vagy annyira közel van egymáshoz, hogy tényleg nem elég 4 milliárd év ahhoz, hogy észrevegyük!

 

"EM és gravitáció kapcsolata: azt hittem, van valami ötleted, amit meg lehetne beszélni. Ezzel szemben kb. azt mondtad az utolsó hozzászólésban, találjam ki milyen kitűnő ötleted lehet neked, aztán vitassuk meg... :-)"

 

Elkezdtem egy gondolatot a Holdpálya és az atom körüli elektron pályájára vonatkozóan, amire Te azt reagáltad, hogy a 2-nek semmi köze egymáshoz, pontosabban hogy jön ide a Hold, vagy valami ehhez hasonló.

 

Tudok ettől még durvább analógiát is, aminek aztán első olvasásra tényleg semmi köze a dologhoz. Képzeld el, hogy egy forgószél körpályán mozgat egy falevelet, a közepén azonban van egy kö, amely nem mozog sehova! A falevél egy a kö irányába mutató erő hatására mozog körpályán, azonban a falevél-kő rendszer együtt nem mozog semerre sem. Az atom esetében ehhez még hozzájön az is, hogy a "kő" a "falevéllel" ellentétesen mozog, de ezt az állapotot egyikőjük sem szereti, így amint lehet, visszaállnak ez eredeti állapotba, ha tudnak. :-) (Ha nem tudnak, akkor egy-két elektron elszáll.) Ebből talán az is kisejlik, hogy nem értek egyet az elektronpályák között ugráló és közben fotont kisugárzó vagy elnyelő elektronok elméletével sem.

 

Remélem, ezt már meg lehet vitatni!

Előzmény: mmormota (285)