Kedves Könyvműves! Gondolatgazdag verseket hoztál, köszönöm.
Nekem csak egy ködösre futotta. Elnézést a szentimentális hangért, de ez a sok téli eső ezt hozta ki belőlem:

Könnyes alkony

Csupán a köd, csupán a pára,
csak könnyes alkony hull a fákra.
Csupán a lélek árnya lebben
ebben a szürke méla csendben.

Hol van a tél, a hó, a dér,
a zúzmara, a szép kacér
rebbenő csipke az ágakon?
Zokog a kongó fájdalom,
felhők gyöngye a vállamon.

Szikrázó télről álmodom.