"Bocs nem egy mikrométert. Egy tizedmillimétert. Ugyanis 150 millió km az 1.5*10^11 m. 10^(-15)-es relatív változás az erőben ezen nagyjából 10^(-4) m-t mozdít.

Mennyi idő alatt változna? A kikapcsolásnak van egy karakterisztikus ideje, ami alatt a Nap intenzitása a szokásosról nullára csökken. Ez egy frontot indít el a kimenő fényben. Kb. 8 perccel késéssel eléri pl. a Földet, aminek a pályasugara ekkor változik meg, mégpedig annyi idő alatt, amennyi a kikapcsolás ideje. "

Én nem erre gondoltam, hogy mennyi idő múlva hülne ki a Nap. Arra, hogy ha az erő megváltozik, akkor az eredő erő folyamatosan hat a Földre, amely időtől függően egyre közelebb húzná a Földet a Naphoz. Ebben az esetben még a közeledésből származó erőnövekedés is fokozná a gyorsulást, így jóval kevesebb, mint 4 milliárd év alatt a Föld a kihült Napba hullna. Nem számoltam utána, de ha ennyi idő alatt 17 nagyságrendnyi távolságra távolodna a fénynyomás hatására a Föld, akkor ez visszafelé sokkal gyorsabban menne végbe.

"Szerinted van értelme ilyen hangyaszőrnél is kisebb effektusokkal vacakolni, mikor a bolygók egymásra kifejtett perturbáló hatása, meg az áltrel effektusok is ennél sok nagyságrenddel nagyobbak, ráadásul soha reményünk sem lesz arra, hogy ekkora pontossággal ismerjük a bolygók helyzetét? "

Azt furcsállom, hogy ezek szerinted kis effektusok, amiket nem tudunk kimérni, mert ilyen pontossággal nem lehet ismerni a bolygók helyzetét, de azt biztosan tudjuk, hogy a perihéliumelfordulás egészen kicsiny része minek tudható be, mert nem származhat a többi bolygótól mind. Még a Plútóra is láttam adatokat, pedig az elég komplikált mérés, illetve számítás lehetett. Mi lenne akkor, ha kiderülne, hogy a gravitáció sokkal gyorsabban terjedő hatás, mint a fény? (Nem lenne logikátlan, ha még a fényre is hat állítólag.)