"Mert tudom, mekkora effektusokról van szó. Hf: keresd ki a releváns asztronómiai adatokat és becsüld meg ezeket! Meg fogsz lepődni... "
Úgy érted, hogy a perihéliumelfordulás még mindig túl nagy ahhoz, hogy az általam említett hatások okozzák?
"Ha ismered a Naprendszer keletkezésének elméletét, rájöhetnél, miért hülyeség ez a kérdés. A Nap és a bolygók egyszerre keletkeztek, és a Nap még azelőtt "beindult", mielőtt a bolygók véglegesen kialakultak. Bőségesen volt idejük beállni egyensúlyi pályára."
Én úgy képzelem az egészet, mint ha kevergetnék egy lavor vizet, amiben mondjuk oldott só van. Az oldat hőmérséklete csökkenne, a víz kicsit párologna is, így egyes helyeken sókristályok jelennének meg, amelyek azonban továbbra is keringenének a lavor középpontja körül, de a sugártól függő sebességgel. A kristályosodással párhuzamosan a középpontból egyre erősödő hullámok indulnának ki, amelyek kifelé tolnák a keletkező kristályokat. Azonban a nagyobb távolságra került kristályok - amennyiben megőriznék eredeti kerületi sebességüket - kisodródnának az eredeti pályáról, és spirálisan elhagynák a rendszert. Persze ez zárt lavor esetén nem működik, valamint a pályántartó erő sem olyan módon működik, mint a Naprendszer esetében.
"A műholdak felülete túl kicsi. A nyomás értéke ugyebár 10^(-6) Pa nagyságrendű. 1 km^2-es az a felület, amikor ez legalább 1 Newton nagyságrendű erőt jelent. Más hatások (pl. Hold) ismét csak sokkal fontosabbak. "
Itt ismét ugyanaz van, mint a bolygók esetében. Bár az erő kicsi, de folyamatosan hat hosszabb ideig, így a távolság,ahová jutnia kellene s=a/2*t2 szerint alakulna, ami elegendő idő alatt elég nagy is lehet. A Föld esetében volt elég idő, annak a négyzete szép nagy szám!
Napvitorlás.- Azt mondod, nagy felület kellene kis tömeggel. - MIért? Ahhoz, hogy kismértékű elmozdulás létrejöjjön, nem kell egyik sem, csupán elegendő ideig kell végezni a kisérletet.
Fotonrakéta. - Nagyteljesítményű LASER-es hajtóművel szintén próbát lehetne tenni, ahhoz még nagy felület sem kellene. Ezzel mi újság?
