Nagy igazságot mondasz az ösök emlékének megőrzése és további eleink kutatása dologában.

Fiatal emberként mindig kibujtam az ösök felemlegetése és lajstromba vételének megbeszélése  előll ha apám előhozta a témát.

Aztán eltelt méhány ( tíz) év és kezdett érdekelni de már nem volt aki elmondja, legalább is azt hittem.

Most néhány éve apám hagyatékát rendezve találtam egy iratcsomót és jónéhány régi vastag kartonra rakott fotót.

Meghatottan gondolok még ma is apámra ha ezek a felvételek a kezembe kerülnek.

Képzeljétek, minden kép hátlapját feliratozta, hogy kit/kiket ábrázol, mint aki tudta majd egyszer mégis érdekelni fog amit annyiszor próbált elmondani nekem.

Ez egy ilyen üzenet volt ami azért csak megérkezett...

Nem kis élmény látni az ükapámat, ükanyámat egy 1852-ben készült felvételen.

Ma már rajtam/ rajtunk a sor felírni kik vannak a képen hátha lesz valaki akit érdekel majd.......................