"....Azok az ívek a Flórián tér felé: azt értettem, hogy az a híd és a rkp kapcsolata. De hogyan fog kinézni? Híd? alagút? ..."

Szintbeni csomópont, ha jól látom, jelzőlámpával.

"...Aki közlekedéscentrikusan gondolkodik, mindjárt azt nézi, hogy jelzőlámpa vagy körforgalom, híd vagy szintbeli kereszt. De Te ezeket leszarod, csak az érdekel hogy "szép" legyen...."

Bármilyen "centrikus" gondolkodásmódot károsnak tartok egy olyan összetett képződmény esetében, amit úgy hívnak, hogy város. Hogy a városban található közlekedési létesítmények (amelyek jórészt beépített területen vannak, tehát az épített környezet részei) hogyan néznek ki, nem lehet tisztán "közlekedéscentrikus" aggyal meghatározni.

Ahhoz, hogy egy családi házat építhess a telkeden (szintén az épített környezet részeként), engedélyezési tervet kell készíttetned, be kell tartanod a helyi szabályozási terv előírásait, el kell vinned ezer helyre engedélyeztetni, konzultálnod kell a helyi főépítésszel, ne adj Isten be kell jelentkezned vele tervtanácsra, ha nincs szerencséd, akkor onnan kidobnak, stb. Hidat, csomópontot ellenben törvény szerint lehet kizárólag közlekedési szempontok szerint elhelyezni és engedélyeztetni, akár a zöldmezőn van az a csomópont, akár a Ferenciek terén.

És ki engedélyez? A közlekedési (fő) felügyelet, aki csak a műszaki paramétereket nézi, arról, hogy ez az izé 200 éven át a városkép része lesz, arról halavány fingja nincsen, erősebben fogalmazva leszarja azt. Tehát engedtessék meg nekem, hogy városi környezetben építészként leszarjam azt, hogy egy ívet csak 40-nel, vagy 60-nal lehet bevenni, mert ez csak a sok szempont egyike. És akkor még csak az egyensúlyt próbáltam helyreállítani.