Törölt nick Creative Commons License 2005.01.03 0 0 117
NEXUS7-nek még annyit a doktoranduszos kérdésével kapcsolatban:

1. Ha van egy 10-12 éves nagyon tehetségesnek látszó fiatal, azt is először gokart-versenyre küldjük, és nem a Forma-1-be. Így van ez a doktoranduszokkal is. Viszont nem tiltjuk meg neki, hogy Forma-1-be menjen, sőt bátorítjuk arra, hogy eljusson oda. Hasonlóan: nem hiszem, hogy jó ötlet megfelelő alapok nélkül a kozmológiai konstans probléma megoldásába kezdeni, és semmi mással nem törődni. Elvesztegeti az idejét, nem jut semmire, és a végén csalódottan veszi észre, hogy állása sincs, merthogy ahhoz teljesítmény is kellene, ami legalább valamennyire prezentálható. Az nem teljesítmény, hogy 10 éve gondolkodom a sötét energia problémáján. Az viszont igen, hogy közben ezt és ezt is megoldottam, ezért adnak nekem állást, mert látják, hogy okos vagyok, és esetleg még arra is képes vagyok, hogy a sötét energia kérdését megoldjam.

Viszont abszolúte támogatok abban minden hallgatót, hogy tanulmányozza a problémát, és igyekezzen ötleteket hozni vele kapcsolatban, még akkor is, ha először csak a "spanyolviaszt találja fel". Nekem is volt egy hirtelen agymenésem - ráadásul valószínűleg új, eddig nem publikált ötlet - ezzel kapcsolatba vagy két hete, sajnos azóta kimutattam saját ötletem tarthatatlanságát. Én degenerált vákuumok közötti alagúteffektus által indukáltam volna kicsi, de nem nulla kozmológiai konstanst, csak sajnos túlontúl kicsi lett, amikor megbecsültem a nagyságát, annyira kicsi, hogy nem is volt érdemes továbblépni, nem látszott, hogy meg tudnám javítani. Van amikor célravezető a problémát pihentetni, más dolgokat körüljárni, esetleg évekig is, ugyanis lehet, hogy akkor érdemes a dologhoz nyúlni, amikor az embernek tényleg van valami nemtriviális ötlete.

2. Én nem "hagyománytiszteletre" oktatok. Kifejezetten hangsúlyozom, hogy amit előadok, az legfeljebb a pillanatnyi "state of art". Szívesen veszem, ha megalapozottan vitába szállnak velem, sőt ki is szoktam provokálni. Vannak kérdések, amiben nincs megalapozható "egyetlen" helyes válasz. Én ezeket a kérdéseket nem hallgatom el, sőt arra próbálom indukálni a hallgatókat (az igazán jóknál egyébként tapasztalatom szerint elég nagy sikerrel), hogy az általam prezentált képpel szemben találják meg az alternatívát, maguktól, és aztán azt védjék is meg. Gyakran játszom el ilyenkor az "ördög ügyvédje" szerepét. Továbbá rendkívüli mértékben hangsúlyozom a fizikai intuíció szerepét, és igyekszem rávenni a hallgatókat arra, hogy azt kifejlesszék magukban. Az egyetemi oktatás szerepe nem elsősorban a tényanyag megtanulása. A tényanyag nem árt, de a legfontosabb, hogy azon keresztül a hallgatókat megtanítsuk alaposan, kritikus szellemben gondolkodni, ahol a kritika az önkritikát is tartalmazza. A publikáció egyik legfontosabb hozadéka pl., hogy az ember ötlete kikerül a többiek közé, akik aztán reagálnak, hozzászólnak, ezáltal segítve a további fejlődést.

Megjegyzem, aktívan részt veszek a kiemelkedően tehetséges hallgatók gondozásában, és elég pozitív visszajelzéseket szoktam kapni, úgyhogy a fent leírtakban csak van valami.

Úgyhogy nem olyan egyszerű ez a dolog, ahogy Te azt gondolod, hogy beszorítjuk a hallgató képzeletét. Nem is tehetnénk, hiszen a fizika mai állapota gyökeresen különbözik a XIX. század végétől (ismert az anekdota Planckkal és a fizika lezártságával kapcsolatban). Csupa nyitott kérdéssel vagyunk tele (sötét anyag, sötét energia, Higgs és a tömeg eredete, kvantumgravitáció, barion aszimmetria eredete és így tovább). Ezekre azonban csak igényes gondolkodással van esélyünk megoldást találni.