szeles vagyok, iménti bemutatkozásom után hozzászólásaim száma most kezd tendálni az 1 felé, ezért merek most pötyögni. pöcörô nyitószava végén mondta azt, hogy "a társadalomnak egy nagy problémája, hogy nincs rendben a szexuális élete". erre szeretnék visszatérni. a napokban került kezembe jolan chang: das tao der liebe (a szerelem taója) című, a rohwolt kiadónál nemrégiben megjelent könyve. bevezetôjének vonatkozó gondolatai figyelmet érdemelnek:
(a szabadfordítás döcögéséért bocs.)

"Kerestem tehát az okát annak, hogy miért teszi megannyi egyébként oly sikeresnek látszó ember saját magát szántszándékkal tönkre. Miért követnek el ezrek és ezrek öngyilkosságot? Miért rombolja magát számtalan férfi, nô, sôt gyermek cigarettával, kábítószerrel, alkohollal, valamint egészségtelen táplálkozással és életmóddal? És miért gyôlöl mégtöbb ember mindent olyannyira, hogy legszívesebben nemcsak szétrombolnának mindent, hanem meg is kísérlik azt? És miért nem más az emberiség története, mint végtelen háborúk szakadatlan sora? Becsvágyból? Hírnévre vágyásból? Vagy csak mértéktelen birtoklási vágyból? Talán puszta hatalomvágyból? ... keresem a választ. Sok éven át utaztam szerte a világban, megismerkedtem számtalan emberrel, a legkülönfélébb népekkel és kultúrákkal és behatoltam a világ nagy filozófiai gondolatainak és vallási tanainak épületeibe is.
Arra belátásra jutottam, hogy az összes baj közös gyökere az a tény,
(most jön a lényeg)
hogy a férfiaknak és a nôknek nem sikerül a Yang és Yin közötti harmónikus egyensúly megteremtése.
... a taoizmus ezen nyomasztó problémákra megoldást kínál, amely ráadásul egyszerű és még kellemes is.
Miért egyszerű út a tao? Mert a tao sem ceremóniarendszert, dogmát, vagy egyházat nem ismer. És mert a taónál egy a lényeg: hogy feloldjuk magunkat az összes görcs alól és egyszerűen természetesek legyünk.
És miért olyan kellemes a tao? Mert más, mint az ókínai mohizmus, amely aszkétikus áramlatként a konfucianizmus környezetébe tartozik és mert nem várja el, hogy az egyén minden földi és mennyei gyönyörrôl, mint pl. a zene, vagy a szépség lemondjon. Szinte az összes buddhista iskolával szemben a taoizmus nem tűzi célul a vágyaktól való megszabadulást és azt, hogy kiöljünk magunkból minden látott, szagolt, érzett, ízlelt, tapintott szép utáni érzéki sóvárgást. A taóra pont az ellenkezôje igaz: tanítja, hogy fejlesszük az ízlésünket, éljünk egészségesen és élvezzünk minden szellemi és érzéki örömöt még intenzívebben. Hiszen a taoista számára a szellemi és az érzéki örömök elválaszthatatlanok egymástól: eggyé válnak az eksztázisban, hisz a természeti és a szellemi szépségek élvezete egyesíti a taoistát a Világmindenséggel...
...arra a felismerésre jutottam, hogy a tao tanításai igazak. A szeretethez és a szexualitáshoz való természetes hozzáállás nélkül lehetetlen megoldást találni a világ bajaira. Rombolás és önrömbolás, gyűlölet és bánat, birtoklási- és hatalmovágy gyökere szinte mindíg ugyanaz: a szeretet utáni vágy.
.... csupán életre szertném keltnei mindazt, amit a tao régi bölcsei évezredek óta tudtak, mégpedig, hogy a Yin és Yang, az élet és az örömök forrása közötti harmónia nélkül nem marad más, a romlás, pusztulás és halál.“

bocs, ha hosszúra kerekedett és ne higgyétek, hogy bármiféle világmegváltó szándékkal kezdtem volna törzsszékfoglaló prédikációba. csupán azt mondom, ezek (a topic vonatkozásában) figyelemreméltó gondolatok...