lxrose Creative Commons License 2004.12.30 0 0 100

Kedves Linqarazda!

A fénynyomással kapcsolatos magyarázatot egy tankönyv alapján "fejlesztettem tovább", ami azonban az elektromos és mágneses tér elektronokra gyakorolt hatását elemezte csak. Azt írja, hogy a hatás ugyan lülktető, de mindig egy irányba hat és elég szapora, ezért effektíve olyan, mintha egy folyamatos nyomás hatna az anyagra. Csakhogy ez a nyomás az elektronburokra hat így, az atommagra pont ellentétesen, így az eredetileg egyensúlyi atomszerkezet(ha éppen abban volt) nem egyensúlyi lesz, vagyis a mag és az elektronburok közelebb kerül egymáshoz, de a nagy tömegű lomha mag nem engedi, hogy a fürge kis tömegű elektronok mozgató hatást gyakoroljanak az egész atomra. A nem egyensúlyi helyzetből aztán az atom igyekszik vissza az egyensúlyi helyzetbe, és ez lesz a szinuszos oszcilláció alapja, amely tovaterjed az anyagban fenntartva a hullámot.

Kiszámítottam azt a távolságot és sebességet, amit a Föld kellett volna, hogy elérjen a Naphoz képest, ha a fénynyomás tényleg hat a bolygónkra.

Az adatokból a végeredmény: a távolság 7.8955*1017m, a sebesség pedig 12.5m/s.

(Ezek voltak a kiinduló adatok: rFöld=6356775m, mFöld=5.974*1024kg, pfény=4.67*10-6N/m2, t=1.26144*1017s. ) Gondolom, hogy ekkora távolság már gyanús lenne, nem?

 

"A jelen esetben ez nem ok-okozati, hanem logikai összefüggés. Ha A-ból következik B, és A-ból következik C is, azlért még nem kell semmilyen reléciónak lennie B és C között (A= áltrel modell, B=gyorsulás, C=idődilatáció). "

 

Rosszul tudom, hogy az áltrel modell szerint minden test (még a fény is) a görbült téridőben egyenletes mozgást végez? Ha most annyira görbülne, hogy ilyen nagy gyorsulásokat hozzon létre a mi euklédeszi terünkben, akkor miért olyan csekély mértékű a gravitációs idődilatáció?

 

"Már leírtam: a frame dragging és a perihélum forgás más effektus. Ez ténykérdés, tejesen másról van szó. Az utóbbi nem forgó forrás esetén is fellép, és a pálya síkban marad, az előbbinél a forrásnak forognia kell, a pálya síkja pedig a forrás forgástengelye körül elfordul."

 

Nem forgó mozgás esetén is fellép? Erre milyen megfigyelés van? Mert úgy tudom,hogy a Nap épppenséggel forog a tengelye körül, bár azt nem tudom, hogy milyen fordulatszámmal. Nem lenne logikus azt gondolni, hogy egy rendszer közepe, amely körül minden kering a távolságtól függő lassuló mértékben, ne forogna sokkal nagyobb fordulatszámmal, mint a legközelebbi bolygó, a Merkúr. A galaxisunkról mindenesetre azt olvastam, hogy a közepe gyorsabban kering, mint a szélei, ezért lesz érdekes spirális alakja. A Föld persze lassabban forog, mint a Nap, ezért csekély a műholdakra gyakorolt esetleges "perigeom" hatás, de attól még a megfigyelések között párhuzamot lehet vonni.

Előzmény: Törölt nick (94)