Magyar Narancs, 1998. február 5.:

Horváth Balázs veszprémi ügyvéd állítja, a rendszerváltás utáni első belügyminiszter látott olyan utasítást, ami a hármas főcsoportfőnökség iratainak ellenőrzés nélküli selejtezését elrendelte. Horváth Balázs szerint az utasítást Gál Zoltán, a Németh-kormány belügyi államtitkára, az Országgyűlés jelenlegi elnöke szignálta. "1990 késő nyarán, esetleg októberben került a kezembe egy ellenőrzőkönyvnél nem sokkal nagyobb füzet, amely ezt az utasítást tartalmazta. Bár rengeteg anyagot megsemmisítettek, meggyőződésem, hogy a frekventált célszemélyek anyagát és a titkos adatszolgáltatók, tehát az ügynökök dossziéit nem semmisítették meg."

Horváth Balázs szerint ezek a dossziék feltehetőleg azoknak a kezében vannak, akik ezeket a törvénytelenségeket különféle szinteken irányították. Úgy látja, e dokumentumok létezése összefügg azzal, hogy az egykori apparátus tagjai milyen gazdasági karriert futottak be; ebben közrejátszhattak az informális kapcsolatok.

"Ha megnézem, hogy a volt III/III-as főcsoportfőnökség fedővállalkozásai direkt vagy indirekt módon kiknek a kezébe kerültek, akkor elkezdek gondolkozni azon, hogy hova vagy kikhez kerültek ezek az iratok."

Horváth Balázs állítását Markó György egy nyolcvankilences megsemmisítési paranccsal próbálta cáfolni, ám az ügyvéd szerint a Gál-féle parancs 1990-ben, Horváth István belügyminiszter bukása után kelteződött. Alátámasztja ezt Varga László levéltáros, iratfeltáró véleménye is. Hittük, hogy lesz a dolognak valamiféle cáfolata, ám Gál Zoltánt hiába próbáltuk elérni."