Kedves Onogur!

> A kuruc szó cs. kuruc ('keresztes katona') szóval talán összefügg, de miért vettük volna át onnan, mikor ők benne sem voltak az csetepatéban.

Az én szerény véleményem szerint alaposan benne voltak. A felkelés Felsőmagyarországról indult, és Felsőmagyarországon szlovákok élnek, akik a XIX. sz. elejéig-közepéig a csehet használták irodalmi nyelvként. De alkalmasint az is feltételezhető, hogy a csehbe a szlovákon keresztül került be a szó (a szóeleji msh.-torlódás feloldódása nem cseh eredetre utal).

Az pedig, hogy a magyarban mit jelent a kuruc, az nem befolyásolja azt, hogy a szlovákban-csehben mit jelent. Bár egyelőre konkrét adatom nincs, de ez egy tipikus dolog, hogy szavakat a szomszéd nyelvek speciális jelentésben vesznek át. Így lett pl. az osztmán-török 'legény, nőtlen férfi' szó a délszlávban 'útonálló' átvitt jelentést kapott, ahonnan a magyar átvette betyár az új jelentésben (de az eredetiben nem). Vagy mi, alföldi tótok a taňa 'tanya' szót nemigen használjuk, helyette salašt mondunk, amely a m. szállás szóból jő, miközben a m. szállás szónak eredeti jelentésében más szlovák szavak felelnek meg. (Nem is szólva arról, hogy a m. tanya is csak 'halászhely' volt eredetileg.)

Tehát tekintve, hogy Rákóczi Lengyelországból visszatérve első toborzásait etnikailag szlovák területen kezdte, az ottaniak nyugodtan használhatták magukra a kuruc szót dózsai, tehát 'felkelő paraszt' értelemben, minthogy szlovák ajkon a magyarban kiterjesztett jelentés is lehet elsődleges. Annál is inkább, mert a 'keresztes (katona)' szóra van "rendes" cseh křižák, ill. szlovák križiak szó: így jelentéstanilag is az várható, hogy egy magyarból e nyelvekbe származott kuruc szó nem ebben az értelmében kerül átvételre.