Vagy esetleg a tenyésztő olyan hibákat fedezett fel később a kutyában, hogy nem szerette volna, hogy mások mondják el helyette?
A baj az, hogy a tenyésztő képtelen megitélni, milyen a kutya. Az én kutyámnak ilyen hibái voltak: rövid a füle, hosszú a füle, élénk a farok mozgás, nem élénk a farokmozgás, kétszer ugyanazt a hibát ugyanaz a bíró sem tudta megtalálni rajt.
Ez nem egyedi eset. Idegen kutyás odajött hozzám,hogy azt mondta a tenyésztője,ne vigye kiállítani, mert nem jó a kutya. Már meg is nyirta a kutyát a tenyésztő. Mondtam, kitünő a kutya hozza el hozzám. 3 órát dolgoztam rajt, a kutya K3 lett.
Azt írod aztán, hogy megfigyelted, hogy melyik bíró milyen típust kedvel. Akkor most hogyan van ez? Mégis van valami elképzelésük a bíróknak az adott fajtáról és nemcsak pofára vagy pénzre megy a dolog? Bocsi, de ezzel a mondatoddal agyoncsaptad az előző hozzászólásaidat.
A bírók tenyésztőkből lesznek, más nem lehet. Mindegyiknek a kutyái valamilyen jellegzetességgel bírnak: az egyiké könnyebb tipus stb., a másiké más szinű. Mindegyik azt helyezi előtérbe, amelyik a sajátjára hasonlít. Az ismert tenyésztők, akikből majdnem mind bírók lettek, olyan jellegzetes hibákkal nyertek és fedeztettek, ha idegen városban sétáltam és jött egy spániel, megmondtam, ki a tenyésztője a kutyának. Akkor azért nem az én képeségeimmel van a baj.
Én soha nem veszekedtem kiállításon senkivel sem, sem más tenyésztővel. Nem reklamáltam soha birálat miatt, mert a szabályzat sem engedi és a döntés szubjektiv.
Ha jobb, vagy hasonlóan jó kutya volt a ringben, akkor könnyedén tudomásul vettem a döntést, ha rosszabb, akkor lenyeltem, mert nincs rá mód, hogy reklamálj.
Pedig én jártam úgy, hogy kettőnk közül kellett választania a birónak. A biró az enyém mellett döntött, jogosan. A másik kutya mérethatár felett volt jelentősen, ami nagyon nagy hiba spánieleknél. A nő nagy felhajtást csinált, odahívták a Farkasházy-t és a Márczét (nem tudom jól írtam-e a nevét). Nekiálltak méregetni a kutyát, az első és hátsó lába között már 1,5m távolség volt. Mindenki kétségbe volt esve, elszakad a kutya, a közönség röhögött. Én csak álltam és vártam, közben a kutyám leült. Egyszercsak a bíró odaszólt, mivel a másiknak jobb a ringdresszúrája, ezért ő nyert. Beszáltam az autóba és 400 km-t haza autóztam. A bíró nem mert ellentmondani, gondolom többet nem kellett volna birálnia és nem jutott volna el arra a szinter, ahol most van. A kutya tulajdonosa akkor az egyik legismertebb kozmetika tulajdonosa volt. Ha érdekel bennetek, leírom az ő nevét is.