A sportszerúség addig él, amig nem lépünk egymás területére. Amig nem ugyanabban  az osztályban indítjuk kutyáinkat. Meg kell figyelni a kiállításokon, a tenyésztők nem fedik egymást. Az egyik fiatal, a másik nyílt stb. osztályban indítja a kutyát. Legközelebb cserélnek. Valamilyen módon felosztották maguk között a _"piacot" és egy zárt kört alkotnak. Ugyanilyen zárt kört alakítottatok itt a topic-ban, betolakodót láttatok bennem.

Csak egyszer vége a kiállításnak és holnap már a saját kutyánkat kell eladni, pedig már lassan négy hónapos (ez csak egy példa, ne vegye magára senki). A birálatok szubjektivek, mindenki azt mond a másik kutyájára, amit akar. Nem egy agárversény, ahol elsőnek ér be valaki. Ott nincs mellébeszélés.

Az én tenyésztőm, akitől vettem a kutyát, akinek nagyon sok dologban segítettem, mert idős volt, aki nem tudta felmérni még felnőtt korában a kutyámról, milyen. Ő beszélt rá a kiállításra, már 2,5 éves volt a kutya. Mondta, ha nagyon jót kap, az szép eredmény. Az első kiállításon K2 lett a kutya, az övét megelőzte. Nem mentem egy évig megint, mert nem kiállításra vettem kutyát. Ő beszélt rá vigyem el mégegyszer, mert a tenyésztőből az utódok után lesz mestertenyésztő. Megint K2 lett. Irattam rá az eredményt a törzskönyvre, amikor a beíró megszólalt: szegény mindig csak második. Így kezdtem el a harmadik évben rendszeresen kiállítani. A beíró ezzel az egy mondattal hülyített meg. Attól fogva minden kiállításon ott voltam. A tenyésztőmnek nem tetszett, megkezdte a rágalomhadjáratot. A saját kutyája ellen. Megismertem a birókat (nem személyesen), megfigyeltem melyiknek milyen kutyák tetszenek. Minden kiállítás elött szóltam a tenyésztőmnek, mikor menjen, mert ennek a birónak ez tetszik. A nagyon jó kutyái sorra kapták a kitünőket, akik addig csak nagyon jók voltak. (régen előre megvolt egész évre, melyik kiállításon ki birál). Egyszercsak elkezdett szivárogni a fülembe a rágalmak sorozata.

Én soha nem beszéltem másokkal, de nagyon sok mindent hallottam kiálláításon.

Lehet az ember humanista, de nem versenyhelyzetben. Ott nincs tisztesség. A kábítószeres fiatalokat nem irigyli tőled senki, ott nem kell a rágalmakkal megküzdeni, senki nem akar a helyedre kerülni.