Magam is erősen a bizonytalankodók küzé tartozom.
1. Ha nyer az igen, akkor mennyi időre (tán örökre ?) lenne a privatizáció letiltva ?
Ki vagy mely testület oldhatná fel, ha változnak a viszonyok ? Vagy újabb
népszavazás. Abszurd kilátások.

2. Igenis elvárom, hogy a hivatalban lévő kormány az ellenzékkel együtt
folyamatosan segítse, hogy a határainkon kívüli velünk közös magyar
nemzetiségűek és nemzetségűek minél közelebb kerüljenek hozzánk.

Mindkét oldalról kapjuk az érveket. Számok <> szív. Mit ítéljek el jobban ?
A pragmatikus, de embertelennek tűnő gazdasági szempontokat, vagy
ezeket a valós veszélyeket figyelembe nem vevő, "halgass a szívedre"
stílusú, frázispropagandát. Vajon akarom-e, hogy népszavazással biztosítsuk
a következő választás eddigieknél is mérgezőbb hangvételét ?

Még van időm meggondolni. De piszokul utálom, ha politikailag zsarolnak, és
arra kell szavaznom, hogy igazi magyar vagyok-e, vagy sem ? Főleg, hogy
2001-ben még a mostani követelők sem merték vállalni, hogy valódi kettős
állampolgárságot indítványozzanak. Talán már akkor is tudtak valamit, csak
akkor még rajtuk volt a felelősség.