Nagyobb mértékben nőttek októberben a háztartási hitelkamatok, mint a betétkamatok, miközben a jegybanki alapkamat csökkent - derül ki az MNB legújabb elemzéséből. Kivételt képeznek a lakás célú hitelek kamatai, amelyek több mint fél százalékkal csökkentek.

A hitelek drágulása csak a lakosságot érintette, a vállalatok számára olcsóbbá váltak a banki kölcsönök az elmúlt hónapokban.

A fogyasztási hitelek átlagkamatlába 22,24 százalékról 22,36 százalékra, az átlagos hitelköltség mutatója (THM) 30,71-ről 31,38 százalékra emelkedett, míg az egyéb hitelek átlagkamatlába 12,95-ről 14,62 százalékra nőtt.

Ezalatt a háztartások éven belüli lejáratra lekötött betéteinek átlagkamatlába 0,2 százalékponttal 9,34 százalékra csökkent, az éven túli, legfeljebb 2 évre lekötött betéteké 31 bázisponttal 10,46 százalékra nőtt, a két éven túlra lekötötteké 19 bázisponttal 5,96 százalékra emelkedett.

Októberben 423 milliárd forintnyi friss pénzt tett a lakosság a lekötött betétekbe, 14,6 milliárd forinttal többet az előző havinál - vélhetően a magas akciós kamatoknak köszönhetően. A fogyasztási hitelek és a lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség viszont az előző havi 12,88 százalékról 13,02 százalékra emelkedett, azaz növekedett a bankoknál maradó betétek és hitelek közötti kamatkülönbözet. Ugyanez a különbség a vállalati hitelek és betétek esetében 2,59 százalékról 1,67 százalékra csökkent.

Láng Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója elmondta: a fejlett gazdaságokban is először a vállalati kamatok követik a kamatszint változását. A különbség Magyarország és a fejlett nyugati országok bankpiacai között sokkal inkább abban látszik, hogy nálunk az OTP Bank túlsúlya miatt kisebb a bankok között a verseny, amely arra bírná őket, hogy egyre lejjebb vigyék kamataikat. Nálunk egy-egy jegybanki kamatcsökkentés teljes hatása 2-3 év alatt gyűrűzik át a lakossági termékekre, miközben a nyugati országokban ez nem hosszabb többnyire egy évnél - mondja a szakember.