Egyébként, bár már ezerszer leírta ezt ezer ember, most mégis szeretném megköszönni a MVSZnek áldozatos munkáját.

Vannak ugyanis olyan emberek, akik komolyan veszik ezt az egészet, és nem rekednek meg a "aki magyar, szavazzon igenre" illetve "románok maradjatok otthon" szintjén. Én spec magyarnak vallom magam, de megjegyzem, pusztán azért, mert a történelmi Magyarország, és a történelmi magyar nép megérdemli a tiszteletet, és tényleg megtiszteltetésnek érezheti az ember, hogy magyarnak született. De. Ha mondjuk a rencerváltás utántól számolnánk a magyar történelmet, akkor azt mondanám, hogy menjetek a fenébe, én nem akarok magyar lenni. Azóta ugyanis semmi más nem folyik itt az országban, csak köpködő, utálkozó körbenjárás, minden létező szintben. Az ország mindenben megosztott, nem volt még hatalmon egyetlen kormány sem, amire azt mondanám, tényleg a népet képviselik. Az átlag magyar ember képe is megsínylette ezt, tele vagyunk bunkó, iskolázatlan, rosszindulatú egyénekkel, akikkel nem szeretnék közösséget vállalni.

Most pedig felszólítanak, hogy szavazzak azokról, akik kint maradtak (és akik az esetek nagy többségében "magyarabbak" sok itthoni emberkénél. Én tényleg sajnálom őket, és tényleg szeretnék segíteni rajtuk. Elhiszem, hogy sokat jelentene nekik egy Igen, legalább annyit, hogy látnák, srácok, mi veletek vagyunk. Aki mélyebben belegondol ebbe, annak komoly dilemmát okoz a dolog.

Lehet, hogy végül mégis az igenre szavazok, és beleröhögök mindenki képébe: ti kérdeztétek, vállaljátok a következményeket...

Azonban tartom, hogy ennél mélyebbre nem süllyedhetünk. A "magyar öntudat" kifakult, és egyszerű politikai eszközzé vált- aki ilyeneket hangoztat, hogy nem magyar, aki a nemre szavaz, éppen azokat mocskolja be, akik egyszer réges-régen komolyan büszkék voltak a nemzeti hovatartozásukra, és esetleg akár meg is haltak érte.

Jó lenne, ha egyre többen elgondolkoznának ezeken a dolgokon.