NevemTeve Creative Commons License 2004.11.22 0 0 32
K: Tudjuk-e mi volt a Betlehemi csillag? Talán egy (szuper)nova? Vagy lehet hogy nem is csillag volt, hanem csak csillagászati jelenség, mint amilyen az üstökös vagy a napfogyatkozás?
V: Nem tudjuk, de mindegyiknek van gyenge pontja, pl az üstököst és a napfogyatkozást rossz előjelnek szokták tartani; háborút, járványt, a király halálát jelezhette.

K: Kiváncsi vagyok ezt alapos statisztikákra alapították-e... És a nova?
V: Az tényleg jelenthette egy jelentős személy (király) születését, de önmagában nem magyarázza azt, hogy a napkeleti bölcsek miért épp a zsidók királyát keresték.

K: Esetleg valamilyen asztrológiai jelenség?
V: Köszönöm a kérdést, épp említeni akartam hogy volt egy bizonyos Jupiter-Szaturnusz együttállás időszámításunk előtt 7-ben...

K: ...ez nem lehet olyan ritka dolog...
V: ...háromszor egymás után hat hónapon belül...

K: ...javul a dolog...
V: ...egyazon csillagjegyben.

K: És ez milyen gyakran fordul elő?
V: A forrásom szerint kb 800 évente.

K: Mit jelentene ez a konstelláció?
V: Mondjuk a Jupiter jelenthetne királyt, a Szaturnusz a zsidó népet, a csillagjegy (a Halak) pedig születést... persze ez csak spekuláció, mezopotámiai asztrológusok megerősíthetik vagy cáfolhatják...

K: De ha ez igaz volna, akkor Jézus saját születése előtt hét évvel született?
V: Úgy tudom, hogy a keresztény időszámítás kezdetét többszáz év után visszamenőlegesen határozták meg... de szerintem ez az asztrológia konstelláció egyáltalán nem bizonyítja sem Jézus létezését, sem emberi vagy isteni mivoltát...

K: Akkor egy másik kérdés: mi az az együttállás?
V: Amikor a két planéta (bolygó, Hold, Nap) közötti szög legfeljebb egy fok.

K: Az tényleg elég kicsi...
V: Mint a telihold átmérőjének kétszerese...

K: De a bolygók közötti valós távolság nem számít?
V: Az asztrológiában nem... főleg addig, amig nem is tudták hogy az mennyi... nem állt más adat rendelkezésre, mint az egyes planéták helyzete (szöge) az Állatöv jegyeihez képest.

K: Milyen "jegyek"?
V: Az egyes csillagképekhez egy-egy harmincfokos területet rendelünk.

K: Jó, mondjuk hogy értem az együttállást. De hogyan lehet háromszoros?
V: Ez akkor lehetséges, ha akkoriban épp mindkét bolygó épp hátráló mozgást végzett...

K: Hogy mit csinált?
V: Sajnos ez az igazság, a Mars, Jupiter, Szaturnusz és a többi nem csak hogy nem egyenletes sebességgel halad az Állatövben, de még időnként meg is állnak, hátrálnak egy kicsit, azután újra megállnak és megindulnak a jó irányba.

K: Hát ez rémes... remélem a Merkur és a Vénusz nem követ el ilyen galádságot?!
V: Sajnos igen, sőt további furcsaságuk, hogy valami a Naphoz köti őket: ha túlságosan lemaradtak tőle, akkor sietni kezdenek, ha meg előreszaladtak, akkor lassítanak.