Hát tudod, én egy borzasztó gonosz anya vagyok, és állandóan veszélyeztetem a gyerekeimet. Nézhet TV-t, ehet csokoládét, sokat ül autóban, és csúszhat-mászhat a játszótéren. 

Ez van.

Annak, hogy nézhet TV-t, két oka van.

Az egyik, hogy nem vagyok hajlandó lemondani még erről is. Ennyi szórakozás még nekem is jár, talán.

A másik, hogy úgy gondolom, pont olyan rossz, ha egyáltalán nem nézhet TV-t, mintha állandóan azt bámulja. A Tv egy fantasztikusan jó dolog. Olyan információkat tudhat meg, amit máshonnan nem, olyan tájakat láthat, ahová sosem jut el, és igen nagy tudásra tehet szert, ha okosan használja.

Én erre tanítottam őket, és az eredménnyel nagyjából elégedett is vagyok.

Mert arra, és úgy használják a TV-t, ahogy, és amire kell. Van néhány műsor, amiket szeretnek, és megnéznek. Ha nagyon unatkoznak, akkor esetleg nézik a spektrumot, vagy más hasonló csatornát. Nagyon szeretik a természetfilmeket, a emberi testről szólókat, az éptészettel kapcsolatosakat. Emelett sokat olvasnak, és elég sokat ülnek a számítógép elött. De itt is inkább beszélgetni szoktak a barátaikkal, nem játszani. A fiam szokott Honfoglalózni, de annak örülök, abból is sokat tanul.

Persze mindenki másként gondolja, és úgy csinálja ahogy akarja.

És a te példádból látszik, hogy minden gyerek másként reagál a nevelési elveinkre.

Tudod az egyik azért ilyen, mert otthon is ezt látta, a másik pedig azért, mert otthon nem ezt látta! Ez a szép a gyereknevelésben. Gyúrod-gyúrod, amíg tudod, amíg lehet, aztán megnézed mi lesz belőle. Valószínűleg cserebogár! :)

 

 

És persze nincs a gyerekszobában TV! :)

 

Mesó