NevemTeve Creative Commons License 2004.11.18 0 0 28
K: Igaz, hogy Galilei mérte meg a fény sebességét?
V: Kísérletet tett rá; két lámpával és egy asszisztenssel, de csak az emberi reakcióidőt tudta megmérni; a Föld felszíne (pláne Olaszországé) túl kicsi egy ilyen méréshez.

K: A távcsövet sem ő találta fel?
V: Nem, de azzal hogy csillagászati megfigyelésekhez használta, számos érdekes felfedezést tett.

K: Például?
V: A napfoltokat (azt is hogy mozognak, ezt a Nap forgásával magyarázta); azt hogy a Hold felszínén a földihez hasonló hegyek vannak (a magasságukat is ki tudta számolni); azt hogy a csillagok képe a távcsőben is pontszerű, a bolygóké viszont nem...

K: Ha a csillagok képe a távcsőben is pontszerű, akkor mi előnye van a távcsőnek a csillagok megfigyelésében?
V: A csillagok (megfigyelhető) fényereje azzal a felülettel arányos, amely összegyűjti a fényüket... nyilván a szemlencse kisebb mint a távcső lencséje, ezért távcsővel több/fényesebb csillagot látunk. Továbbá: ha a csillagokat nem is lehet felnagyítani, a köztük lévő távolságot igen, így tudta Galilei megállapítani, hogy a Tejút nem össefüggő, hanem csilagokból áll.

K: Egyébként honnan tudta, hogy melyek a bolygók, és melyek a csillagok?
V: Ez már régóta közismert volt: a csillagok, azontúl hogy naponta megkerülik a Földet, egymáshoz képest nem mozdulnak el (vö: csillagképek). A bolygók viszont az (álló)csillagokhoz képest is mozognak, igaz hogy egy bizonyos pályán (illetve sávban).

K: Mi ez a sáv?
V: A Naprendszer síkja; az érintett csillagképek alkotják az Állatövet... az asztrológiával foglalkozó topikokban többet is olvashatsz róla.

K: Szóval a távcsőben a csillagok pontnak látszanak, a bolygók pedig körnek?
V: Kivéve ha nem... Galilei fedezte fel a Vénusz fázisait, vagyis a Holdhoz hasonló alakváltozásait.

K: Sose láttam ilyesmit...
V: Galilei ezt a távolságon és a optikai jelenségeken kívül azzal magyarázta, hogy földtávolban a Vénusz kicsi és kör alakú, földközelben nagyobb és sarlóalakú, tehát a fényereje nem változik annyit, mint várnánk.

K: Még valami?
V: A Jupiter négy holdját is felfedezte (Ganimedész, Kalliszto, Io, Europa), amivel a 'Minden a Föld körül kering' (amúgy is elavult) elvét közvetlenül cáfolta.

K: Volt ezeknek a holdaknak gyakorlati alkalmazása?
V: Felvette, hogy a Jupiter holdjait igen pontos óraként lehetne használni. Ez végülis nem valósult meg.