A fu vizkorlatos noveny. Ha ott termeszted, ahol eredetelig a funel dusabb novenyzet nott, akkor kimeled a talajt. A lucerna egy kicsit magasabb biomasszat hoz, a talaj termokepessegenek megorzesevel. De ketlem, hogy akar a lucerna, akar a fu biomasszaja elerne egy mezogazdasagi haszonnovennyet. A kukorica termesatlaga 40%-kal csokken nitrogentartalmu mutragya nelkul (persze talajtol fuggoen, de ez az atlag amerikai tanulmanyok szerint ). Utananeztem 1 NH3 vagy NO3 molekula megkotese a legkorbol kb 10 ATP energiat igenyel, ez harmada annak, ami egy glukozmolekula teljes oxidaciojabol kinyerheto. Az output oldalrol nem talaltam adatot, de feltetelezem, hogy a befektetett N csokkeno hatasfokkal noveli a termesatlagot, azaz van egy pont, ahonnan a novenynek mar nem eri meg tovabb novelni a N koncentraciot glukoz bealdozasaval, mivel a nyert biomassza novekedes kevesebb energiat hoz neki, mint a bealdozott glukoz. Valoszinuleg a novenyek eddig a pontig vonnak ki nitrogent a legkorbol, de mi emberek tulmegyunk ezen a ponton, ugyanis nekunk a nitrogenmegkotes joval olcsobb ( a kololaj es a foldgaz olcsobb, mint a cukor). Persze ez csak egy teoria, kene keresnem ala komolyabb tenyeket. Erdekes meg az a becsles, amely szerint az iparilag megkotott nitrogen kb evi 50 millio tonna vilagszerte, mig a termofoldeken bakterialisan megkotott nitrogen 90 millio tonna. Ennyire "butak" lennenek a novenyek, hogy ne birnak felszabalyozni a nitrogentermelest 60%-kal, ha energetikailag megerne?