„Volt köztük nem klasszikuszenei szakkönyv is? Vagy esetleg kotta?”
Csakis folyószöveget néztem, hiszen arról beszélünk, és hát hiába néznék rockzenei könyvet, abban folyószövegben nem fogok hangnemmegnevezést találni. Nyilván ha gitárakkordokat nézek, akkor találkozom Dm típusú jelölésekkel (bár az LGT nagy képes kottás emlékkönyvben erre is kisbetűt használnak); ezek viszont nem nyelvi, így nem magyar nyelvi alakulatok.

„Minden abszolúthangnak megvan a szolmizációs elnevezése, így ez nem olyan nehéz.”
Csak egy modulációban nem könnyű eldönteni, hogy éppen mi a dó, illetve ha még el is döntötted, akkor sem nyújt lényegében semmi segítséget, ha néhány hangonként változik a koordináta-rendszer. Nem volt teljesen egyértelmű a mondatod, így ha arra gondolsz, hogy mindenkor c = dó, d = ré, e = mi stb., akkor ez már nem relatív szolmizáció, hanem abszolút.

„ťAkkor a) a nick nem tulajdonnév; vagy b) e szabály hatóköre a nickek megjelenésével leszűkült.Ť

Egyik sem. A nikk tulajdonnév. Mi más lenne? Főnév, ugye, ebben megegyezhetünk. És mivel személyes név, csak egy van belőle...
Meghatároznád a nikknév szófaját?”
Először is a tulajdonnév (minden ellenkező híresztelés ellenére) nem szófaj. Hiszen a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonnév, de elég fura állítás lenne azt mondani, hogy egy szókapcsolatnak van szófaja: két melléknév és egy főnév kapcsolata.
Az, hogy valamiből hány van, szintén nem függ össze a tulajdonnévséggel: István van elég sok, mégis tulajdonnév. Mikulás egy sincs, mégis szintén tulajdonnév. Világ vagy világegyetem viszont csak egy van, mégsem tulajdonnév.

„A nikkek megjelenésével nem szűkült le semmilyen szabály.”
Hát pedig ha azt látjuk, hogy a nickek tulajdonnevek (egyébként szerintem is, a két választás az indirekt bizonyításhoz kellett), és a nickeket igen gyakran kisbetűvel kezdik, akkor mégiscsak leszűkült a hatókör.

„Az internetes rendszerek nem befolyásolhatják a helyesírási szabályokat.”
Miért? Az írásra, de még a nyelvre is igen gyakran visszahat a hordozó. Amikor például a vésésről áttértek a tollal való írásra, megfordult az írás iránya.

„Arról pedig értelmetlen beszélgetni, hogyan helyezzünk hibátlanul a mondatba egy hibás szót.”
Úgy gondolom, hogy nem lehet hibásnak nevezni valamit, amit az érintettek nagy mennyiségben, a szabályszegés szándéka nélkül alkalmaznak. Ráadásul a nick az önkifejezés színtere, így erre vonatkozó korlátozásokat csak nagyon megfontoltan érdemes tenni. (Csöndben mondom, hogy a Kémiai helyesírási szótár és a Műszaki helyesírási szótár szabályzati része [a köznyelvi helyesírástól eltérően] úgy foglal állást, hogy a kisbetűvel bejegyzett márkanevek, pl. adidas folyószövegben is kisbetűvel írattatnak.)

„Miért csinálsz érzelmi kérdést belőle, hogy kis- vagy nagybetűvel írják-e a nikkedet (amit alapvetően hibásan írtál)?”
Az ember a nevével érzelmi viszonyban áll. Pláne olyan névvel, amit maga csinál magának. Amúgy meg kikérem magamnak, hogy hibás lenne a nickem.

„Te lány vagy, ugye?”
:-))) Nem egészen. A rumci a Rumcájsz becézője. A szakállam miatt.