dode Creative Commons License 2004.11.03 0 0 1472

breeder reaktor = tenyész-reaktor vagy szaporító reaktor.
a lényege az, hogy a nem hasadó U238-at átalakítja Plutóniummá, és később a Plutóniumból lehetne áramot termelni.

 

A tenyeszreaktor lenyege az, hogy a kampany vegen tobb lesz benne a hasadoanyag(*), mint a kampany elejen volt es ekozben meg aramot is termel. Ezek a reaktorok folyekony natrium hutesuek es a hasadasok legnagyobb reszet gyors neutronok okozzak. Mikozben energiat termel atalakitja az U-238-at Pu-239-e. Ezutan a plutomiumot ki lehet nyerni a kiegett futoelembol es be lehet tenni termikus reaktorba. Termikus es gyors reaktorokkal mukodo atomeromveket megfelelo aranyban hasznalva kb 2 nagysagrenddel jobb hatekonysaggal tudnank az urankeszleteinket felhasznalni, mint a jelenleg altalanos technologiaval.

 

(*) (azert irom ezt ide, mert a fenti mondatombol ugy tunhet, hogy feltalaltam a perpetum mobilet, pedig nem :-) )
hasadoanyag = ami termikus neutron hatasara hasad. Pl.: U-233, U-235, Pu-239.
hasadokepes anyag = ami kepes elhasadni es nem hasadoanyag. Ilyen a torium es minden ami annal nagyobb, tobbek kozott az U-238. Ok csak gyors neutronok hatasara hasadnak es joval kisebb valoszinuseggel mit a hasadoanyagok. Beloluk keszulhet a szaporito reaktorok uzemanyaga.

 

tudomásom szerint nincs üzemben olyan erőmű, ami Plutóniumot használna üzemanyagként, mert ez sokkal veszélyesebb mint az Uránium. 

 

Hasznalnak atomeromuvekben un. MOX uzemanyagot, ami uran- es plutoniumoxid kevereke. Tudomasom szerint a MOX egyetlen hatranya, hogy - mivel reprocesszalasbol keletkezik - a friss uzemanyagnak sem elhanyagolhato az aktivitasa. (a banyaszott uranbol keszult friss uzemanyagot siman lehet kezzel kezelni.)

 

A tenyészreaktorokból nyert Plutoniumot tipikusan bombák készítésére használják.


A bombahoz a plutoniumot termikus reaktorokban allitjak elo. (a termikus reaktorban is keletkezik plutonium. igaz, hogy a gyorsreaktorban tobb, de termikust epiteni joval egyszerubb.)

 

A tenyeszreaktorokkal szvsz az a problema, hogy dragabb es veszelyesebb mint a termikus reaktorok. Osszesen nehany darab epult eddig beloluk, azok is javareszt mar bezartak es nem is tudok rola, hogy akarna barki is epiteni ilyet.

 

Atomreaktorok segitsegevel egyebkent remekul lehet hidrogent is fejleszteni, igy hosszu tavon akar a kozlekedesben is lehet szerepe az atomenergianak. Aznban nem latom a hatalmas erofesziteseket ebbe az iranyba.

Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1427)