90. Mi történik, ha az iparosodó Kína úgy dönt, hogy kell neki a maradék olaj?

Harmadik világháború.

Kína azért ellenezte Irak megszállását, mert már jó ideje azon volt, hogy jelentős olajszállításokat biztosítson onnan. Tavaly a kínai olajimport 30%-al nőtt. Az elmúlt hónapokban több olaj- és földgázszállítási szerződést is kötött Kína és Szaudarábia, ami idegessé tette Amerikát.

Kína júliusban bejelentette, hogy dollártartalékának egy részét euróra cseréli.

Vannak, akik azt remélik, hogy a két ország gazdasági összefonódása megakadályozza a háborút. A második világháborút sem akadályozta meg az, hogy sok amerikai cégnek volt jelentős befektetése Németországban. Sőt, inkább elősegítette. Ezek a cégek nagy pénzeket szakítottak azzal, hogy mindkét féllel üzleti kapcsolatban álltak.

A német GM üzemek a Luftwaffe bombázóihoz gyártottak motorokat, míg az amerikai üzemek az USA légierejének. A Ford 1938-ban nyitotta meg teherautó összeszerelő üzemét Berlinben, ahol csapatszállítókat gyártottak a Wehrmachtnak. A háború kitörésével ezek az üzemek teljes egészében haditermelésre álltak át.

Nem csak az autógyárak fognak nagyot szakítani az erőforrás-háborúkban. A történelem során a nagy műszaki cégek  még jobban jártak. Az IBM komoly hasznot húzott a Holokausztból.

Ezek a cégek nem amerikai cégek. Ezek multik. Nem egy országhoz, hanem a haszonhoz lojálisak. Érdektelen számukra, hogy ki nyeri a háborút.

Vezetőink nem fognak békés megoldásokat keresni a világ erőforrás problémáira, mert ezek a módszerek nem járnak személyes anyagi haszonnal, míg egy olajösszeomlás viszont ezzel kecsegtet.

Vegyük Tom Ridge belbiztonsági minisztert. A vagyonnyilatkozata szerint befektetései vannak a Raytheonban (a Tomahawk gyártója), a General Electricben (atomfegyverek gyártója), és több más olyan cégben, amelyek belbiztonsági megrendeléseket kaptak a kormánytól.

A sok halott sok profitot jelent azon cégeknek, amelyek a gyilkoláshoz szükséges technikát gyártják. Vezetőink mindig a háborúra szavaznak hivatali idejük alatt, utána meg elmennek dolgozni az ebből profitáló cégekhez.

 

91. Hát, legalább Oroszország miatt már nem kell fájjon a fejünk. Most már úgyis a barátaink.

Ha ez így van, akkor nincs szükségünk ellenségre.

Putyin elnök szorgalmasan fejleszti az orosz nukláris fegyverzetet, mert attól tart (jogosan), hogy az USA rátenyerel a kaszpi olajra. Az orosz katonai beszerzésekre fordított pénz 40%-al fog nőni jövőre.

Oroszország azt is jelezte, hogy áttérne az euróra.

Sok orosz vezető élénken emlékszik arra a szerepre, amit az USA játszott a Szovjetunió bukásában: többek között a szovjet Peak Oil (1987) idején Amerika meggyőzte Szaudarábiát, hogy árassza el a piacot olcsó olajjal. Az ezt követő áresés jelentős szerepet játszott a szovjet összeomlásban. Sokan szívesen fizetnék vissza ezt a „kölcsönt” Amerikának. Franciaországgal és Kínával összefogva erre lehetőségük nyílik.

 

92. Oroszország és Kína együtt az USA ellen?

Igen.

A közeledés 2001 januárja óta tart és csak fokozódik, ahogy Amerika egyre agresszívab, Kína pedig egyre fejlettebb és egyre több olajra van szüksége.

 

- - - - -

 

94. Hát, ez aztán rosszabbul hangzik mint a második világháború.

Ha már itt tartunk, ott van Japán is. Az USA után a második olajfogyasztó. Ha eljön az idő Japán hajlandó és képes is lesz megvédeni az érdekeit. Japánnak van a világ harmadik legnagyobb hadserege. És bár csupán GDP-je 1%-át költheti honvédelemre, az a GDP igen nagy, nem is beszélve a világ legfejlettebb technológiai bázisáról.

Ehhez jön még militarista történelme és kultúrája, plusz egy csomó plutónium. Ha akarná, egy hét alatt atomfegyvert építhetne.

Japán állandó, titkos „háborúban” áll Kínával az orosz olajért.

2004 februárjában Japán megegyezett Iránnal egy jelentős olajmező kiaknázásában.

Azt se feledjük, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, miután Roosevelt elnök elvágta őket az olajtól.

 

- - - - - -

 

96. Amerika meg tudja nyerni ezeket a háborúkat?

Nem.

Már Irakban is majdnem teljesen lefulladt a hadigépezet. A fejlett technikát nagyrészt ellensúlyozza a gerilla taktika.

Megnyerni nem tudja, de ettől még az USA kirobbanthatja azokat. A gazdasági és politikai elit nem lát más megoldást, mint a harcot. Főleg, ha anyagi hasznuk is származik belőle.

 

97. Olyan őrültek lennénk, hogy atomháborút vívunk az olajért?

Igen.

A XXI. században az olaj = élelem. A kérdés az, hogy melyik atomhatalom hány állampolgárának kell éhen halnia ahhoz, hogy annak az országnak ne legyen veszíteni valója egy atomháború kirobbantásával.

Persze véletlenül is kitörhet. A véletlen atomcsapás veszélye növekedni fog a kaotikus állapotok közepette.

 

98. Van esélye egy világháború nélküli megoldásnak?

Nem úgy néz ki.

A háborúkat legtöbbször az olyan létszükségletek miatt vívják, mint az élelem és az energia. Az emberiség történelmének legsúlyosabb hiánya előtt áll. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ezúttal másképpen próbálnánk megoldani a problémát. Mivel a hiány példátlan lesz, a háborúk is azok lesznek.