Érvelésedben van némi logika, csak egy helyen hibádzik: nem veszi figyelembe a fizika törvényeit. A kőolajat elsősorban közlekedésre és szállításra használjuk. Napelemmel ezt nem lehet helyettesíteni, még akkor sem, ha olcsóbb lenne, és akkor sem ha hatékonyabb lenne. Éjszaka is kell közlekedni, télen is kell közlekedni... stb.

Ebbõl a szempontból a kõolajat és a földgázt nem választanám el, ezek helyettesítik egymást. És bizony nem csak szállításra használjuk, fûtünk és áramot is termelünk vele (nem a kòolajjal hanem a földgázzal, de ez végül is tökmind1). Azt meg nem úgy képzeltem el hogy a kamion a tetején lévõ napelemekkel fog üzemelni (bár a személyautók nagy része szvsz megtehetné, mivel jó részük az idejük 90%-ában a parkolókban áll, ez alatt fel tölthetik magukat annyira hogy haza lehessen menni velük majd másnap ismét be a melóhelyre). Tény hogy szükség van egy normális, nagykapacitású energiatárolóra, szvsz ma ehhez legközelebb az üzemanyagcella / vízbontás megoldás áll.

Oszt a másik oldal, hogy a napelemek előállításához viszonylag sok energia kell - és ez meghatározza az előállítási áruk alsó korlátját, másrészt pedig az akkumulátorok nagyon sok ritka fémet használnak - ami újabb fizikai korlát.
Viszont ha ez a fõ energiaforrás (vagy legalábbis az egyik) akkor igen nagy lesz rá a kereslet. A nagy kereslet pedig arra ösztönzi a gyártókat hogy benyomjanak egy rakás pénzt K+F-be hogy olcsóbban (=nagyobb profittal) állítsanak elõ minél jobb minõségû (=nagyobb hatásfokú és tartósabb) napelemeket. Ma szvsz a fõ gátja a dolognak hogy egyenlõre pont az alacsony olajárak miatt viszonylag kevesen foglalkoznak a dologgal.

Szvsz minden attól függ hogy milyen lesz a peak oil görbéje. Ha meredeken emelkedik az olaj ára az persze toxikus lehet, de ha egy lassú, folyamatos növekedés várható (márpedig szvsz ez lesz, egy némileg imbolygó de hosszú távon egyenletesen emelkedõ olajárra lehet számítani az elkövetkezendõ 20 évben) akkor nagyjából fájdalommentesen lehet átállni. Sõt, ami azt illeti még akár gazdasági növekedést is generálhat a dolog: az egyik problémánk úgyis az hogy jóval több cuccot termelünk mint amit el lehet adni. A napelemgyártás szvsz jó idõre megoldja ezt a kérdést. Ráadásul jól automatizálható, az elhelyezése / karbantartása sok képzetlen munkaerõ számára biztosít nem túl megerõltetõ fizikai munkát, a dolog fejlesztése pedig jó sok mérnöki / kutatói munkahelyet is teremt.

ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia.
Ez igen jelentõs mértékben az elõállítás technológiáján múlik. Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb. Mint ahogy Pl. létezik e-paper is, van belõle prototípus, de mivel egyenlõre még az elsõ fázisban van (és lehet hogy a TFT amúgy is lenyomja) senki nem tesz elég pénzt bele hogy elterjedjen.

Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele
Eleinte kétségtelenül. Ez mindig is így mûködött, anno amikor a win95 megjelent az addigi 2-4 MB RAM helyett hirtelen legalább 16MB kellett a gépekbe. A RAM árak az egekbe szöketek, a kereslet is elég rendesen megindult felfelé. Ma meg már sz*rért-h*gyért meg tudsz venni egy 256MB-os RAM modult, de szvsz a .NET és a Longhorn meg fogja hozni az 512MB-os modulok árcsökkenését is.