Sok, nem várt esemény tarkította napjaimat, elnézést kell kérnem, hogy nem reagáltam a szokásos sietséggel a feltett szépségeitekre, amelyekkel az Új Beköszönők és a Régi Csillagtársak megajándékozták, gazdagították a topik életét. Remélem néhány sugár felszikrázik még az egyre hűvösödő őszben - egy verstöredék motoszkál a fülemben, felteszem, mert ma különösen időszerű -

Joyce! -azt a  szót hallom -

"lidérces álom,"

De még nincs itt a hajnal.

A lángész nem követ el hibákat, tévedései

Akaratlagosak, és a felfedezések kapui.

A teret fenséges, az egész Földet átfogja

A Te géniuszod, de oh Kegyes Sós Márton

Az időt, az időt legyőzni miért nem tudod?”