NVik!

Én azt hiszem ebben az állapotban nincs döntési választás. Egyetlen dolog van , beérni. Nincs mérlegelés, nincs döntés, beérni. Nem érdekes semmi, csak a cél.

Az,h mennyire veszélyes az egészségre, azt nem tudom. De úgy gondolom azért fel lehet épülni az ilyen állapotból, ami persze nem jó dolog, de időnként előfordulhat.

Pár évvel ezelőtt morgolódtam magammal,h nem vagyok képes már "meghalni" versenyen, a célomért. Inkább lelassítok, sétálok. Ez azért egy kicsit bánt.