Kedves Muzsa!
A topiknyitóban nem beszéltem más helyekről. Nem tudom, hogy tudnám ezt egyértelműbbé tenni.
Látod mennyire mások vagyunk? Én pl. más topikokat nem ajánlanék az Apukámnak, bár ő sokkal okosabb és erősebb annál, mintsemhogy egy-két rossz szó el tudja venni az életkedvét. Bizony, ma meglátogatott engem az én apukám és nagyon aranyos volt és úgy örültem neki. Tudom, hogy nekem nyújtja és nem "kukacoknak adja" (József Attilát idézve) a karját hamarosan és engem kísér az oltár elé.
Volt, amikor már szinte elvesztettem a reményt, hogy ez így lesz, de ha látom Aput, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy akár el is veszíthetném...

"óva intek minden beteget attól, hogy amikor éppen lent van, kétségbeesett, reménytvesztett, akkor ide jöjjön. "

Miért, talán itt jobb kedve lesz és még hinni is kezd valamiben? A gyógyuláshoz elengedhetetlen a rosszkedv és a félelem??

"Akkor aztán hipphopp ott találja magát egy táltosnál, ahelyett, hogy a kemoterápiát csinálná, vagy a sugarat fejezné be."

Apu ott találta magát, de a sugarat utána még folytatta és kontrollra is rendszeresen eljár. A kemót viszont abbahagyta, mert az utolsóba majdnem belehalt.
Akinek olyan betegsége van, amely jól reagál a chemoterápiára (pl. Hodkin), és a szervezetében is vannak erőtartalékok ahhoz, hogy vévigcsinálja, az bolond lenne kihagyni. Még a hite is jóval erősebb lehet annak, akinek ennyire biztos gyógyulást ígérnek. Annak kell mérlegelnie, akinek semmi jót nem ígérnek, és ha egy ilyen kiköt egy táltosnál, az nem tudom Téged miért bánt.

"Ne játsszatok más életével, én csak azt kérem."

Ez soha nem volt célunk. Kezdem kicsit úgy érezni magam, mint Galilei (nem, mintha akkora ember lennék): Ha megtagadom az elveimet, visszafogadnak és életben hagyják a topikomat.

Jó, akkor kérdezek. Ha valakit az orvosok semmivel nem kecsegtetnek, akkor mit javasoltok?
- Alternatív szerek helyett mit?
- Táltos helyett mit?
- Pszichológus helyett mit?
- Életmódváltás/diéta helyett mit?
- és végül HIT helyett mit??