Szerintem az, amit az első 81 km-en csinálsz alapvetően meghatározza a verseny kimenetelét.

Sajnos nem tudom, hogy mi a helyes tempó, de azt gondolom, hogy érdemes 5:30-as tempóban megfutni az első 25-30 kilométert. Ezzel egy kis előnyhöz jutsz, amire a későbbiekben nagy szükség lehet. 11 óra körül elképesztően meleg lesz és ez eltart délután 5-ig. Ezt a hat órát kell valahogyan tűlélni 7 és 8 perc közötti kilométerekkel és rengeteg isostart le kell zavarni közben. Az is nehéz, hogy közben folyton jönnek az emelkedők-lejtők. Egyenletes tempót nem lehet tartani. Ha az emelkedőkön sétálsz, akkor a lejtőket jól meg kell nyomni, ha mindig felfutsz, akkor sok energiát veszítesz. Nagyon technikás ez a rész. Az biztos, hogy az állomásokon matatni nincs idő. Felkapsz valamit és rohansz tovább.

Korintosz után, amikor elviselhető a hőmérséklet, akkor szerintem tempót kell váltani és az éjszakára gyűjteni egy kis előnyt. Itt egy két órás 20 km szerintem nem lehetetlen, mert kevesebb a szint - bár azért itt is emlékszem emelkedőkre - és világosban el lehet jutni 110-ig /12 óra alatt/.

Kemény hegymászás /aszfalton/ a sötétben, utána lejtő le Nemeáig. Itt nem nagyon lehet szerintem hozni a szintidőn és később sem sokat, csak ha felaszfaltozzák a földutat. 140 és148 között meg kifejezetten nehéz tartani a szintet, itt inkább csúszik az ember 5-10 percet. /Itt adtam fel/

Utána gyaloglás jön és már minden az erőállapoton múlik, de innen szerintem nincsenek lehetetlen elvárások /mint 15-nél/. A hegy túloldalán már egy másik dimenzióba kerül az ember, ott még sohasem jártam.

Szerintem érdemes úgy is készülni, hogy számba vesszük az összes szóba jövő feladási okot, erre rengeteg gyakorlati példa van és azt elemezzük, hogy hogyan lehet megelőzni illetve elkerülni a különböző feladási szituációkat. András említette, hogy bizonyos helyzetekre "vészforgatókönyvei" vannak, szerintem ez nagyon lényeges.