Érdekes, a Safranski könyvet én is olvastam, kiemelt helye van a polcomon :-), de ez a rész nem ugrik be :-). Na, majd a két ünnep között elolvasom mégegyszer. Amúgy ritka nagy könyv! Mindenesetre amit írtál, jellemző lehetett a Nagy Öregre... Én homályosan arra a részre emlékszem, amikor egy esti sétájáról (vagy vacsorájáról?) hazajövet olyan ideges lett az emberek vak istenhitétől és ostobaságától, hogy dühében a sétabotjával elkezdte verdesni a szobabútorokat! :-) Sőt, bírósági ügye is volt, ha jól emlékszem, egy bejárónővel akadt tettlegessége (meglökte a lépcsőn)...

."hurraoptimista"ezen meg majdnem behugyoztam a röhögestöl.

Ja, a nickemen? Elég cinikus, az biztos, ez lenne a célja. Van még vagy fél tucat nickem, de erről pssszt! :-) Azok már nem ennyire jók.