Hogy a zsidóság mit hogyan tanult meg az sok tekintetben példa, sok tekintetben meg ellenpélda.

A király-kérdést is alapvetően másképp látom. Istennek nem a királyi intézménnyel volt elsősorban gondja, hanem azzal, hogy a körülöttük lévő népekhez akartak hasonlítani. Ugyebár annak idején olyan despoták voltak, akik magukat mintegy istenkirály tiszteltették. Sokszor ez a király volt az aktuális istenség  fiának kikiáltva. Nos ha megnézed teljesítette is, meg nem is Isten a kérésüket. Kaptak ugyan királyt, mely intézmény valójában benne is volt Isten tervében, csak egyáltalán nem olyat, mint a körülöttük lévő népeké. Nyilvánvaló, hogy Izraelben nem jelentettek megoldást a bírák. S egy szigorú intézmény (Áron-rendje) sem működött tartósan jól.

Egyébként meg a zsidóságnak igen erős intéményei vannak máig is. Talmud, Kabbala...

Értsd meg, az intézménynek csak egy része a szerepek leosztása, sokkal erősebb a szabályozó rendszer.