Bocsánat, hogy a csapos közbeszól, de úgy látom szakmabeli nem nagyon látogatja a topikot. Én ugyan pár éve kiszálltam az iparból, de annó pont a gyártmányfejlesztés volt az egyik tarületem.

Elsőként bemásolnám a kenyeres topikban írtakat, azt hiszem ide passzolnak:

 

Nosza, had védem meg legott szegény pékeket (meg henteseket, miegymést) :o)

 

Nem tsupa galádságból művelik ám azt a sok nekik felrótt galádságot. Aláírom, a trehányság, és a szakmai büszkeség értékvesztése is közre játszik, de a fő gondot az ár-, és minőség érzékeny kedves vásárlóközönség jelenti.

 

Mint valamikori "hentes" had hozzak egy saját iparági példát:

sokan panaszkodn(t)ak a párizsi felvágott fénykorától elmaradó minőségére.

Jópár éve az egyik cég (nem érdekes melyik) előrukkolt egy igazi oldfashioned párizsival. Fiatal bika nem előhűtött nyakhúsából, ahogy kell; semmi adalékanyag, semmi műbél, meg iljesmi.

No igen, az eltarthatósága a negyede volt, míg az ára a négyszeres az oly sokat átkozott "korszerű"-é. Azt hitték szegények: megfogták az Isten lábát, ezzel most aztán tarolnak.

Először is a kereskedők zöme köszönte, de nem kérte, mivel nehezebb volt kezelni.

Aztán meg a vevők is csak a szájukat húzgálták, ha az árcédulára pillantottak.

Végül csúfos kudarcba fulladt az egész.

 

Sok régi motorost ismertem a szakmában, akik legalább annyira visszasírják azokat a régi szép békeéveket, mint a vásárlók.

 

Jellemző adalék még: szilveszter előtt, a régi cégemnél külön készült ún. "dolgozói virsli", persze az árkülönbözetet betudták afféle  bérkiegészítésnek.

 

A fenti példa passzol a virslire is. A sztorit persze finomítja még pár dolog. A szupermarkecek már korábban említett szerepe, vagy a közízlés változása.

nekem annak idején hoztak az idősebb kollégák otthon saját használatra készített "igazi" virslit, és nem ízlett. A sertésvirslin felnőtt nemzedéknek az eredeti túl markánsan "marhás"

A baromfi virsliket ki nem állhattam korábban, amígy a magyar baromfiipar főként libaorientált volt. A baromfli virsli ugyanis húspépből áll, amit a csontos testrészek préselésével nyernek. A termékek a viziszárnyasok zsírja hamar avasodik, ráadásul nagyon jellegzetes, domináns íze van. Amióta a fó alapanyag a pulykahús-pép lett, azóta Füstli, és Baconli hívó lettem :o) Sertés virsliben nem nagyon találok elfogadható terméket.

 

Szeretnék továbbá eloszlatni egy félreértést: a rossz ízt , és az adalékolás nem feltétlenül paralel fogalmak. Próba-gyártottam és olyan virslit, ami kizárólag adalékból, szalonnából, és vízből állt; és finom volt! Nagyon is!!! persze ez az adalák drágább volt, mintha színhúsból csináltuk volna ;o)

Az, hogy a mócsingot is viszik a kutterek, az nem lenne gond, ha nem marad utánnuk érzékelhető darabka (pl: porcszilánk). Szaktechnológia tanárunk mondotta volt egyhelyütt: A húsiparban az a művészet, hogy úgy adjunk el a vevőnek vizet húsárban, hogy még boldog is legyen tőle ;o)))))

 

Valaki kérdezte, hogy az emészthető bél miből készül. Az olcsóbb fajta főleg cellulóz alapú (itt az emészthető, némileg eufémisztikus jelző), a jobb minőségűek főleg állati eredetűek: bőrke, belek, inak, ilyesmi.

 

Elnézést a hosszas szájmenésért, de jócskán le voltam maradva :o)