Csaka tankönyvekre, meg a jó történelemtanárokra tudok hagyatkozni.

Azt, hogy I. Ferenc nem tartott igényt M. szolgálataira, pl. elég apróbetűsen emlegetik.

Hogy M. sértődöttségből átállt, vagy kettős ügynök volt, nincs eszközöm eldönteni, Tudtommal a szakmai (történész) álláspont az előbbi. A történész és a titkosszolgálati gondolkodásmód eltérő, itt is. Kettős ügynököket ui. iratok alapján nehéz elemezni - márpedig itt a történész iratokból dolgozik. (Régészet meg nem jön szóba...)

De akármi is volt M., nem lehet, hogy a jakobinus mozgalom túlnőtt rajta? Nem lehet, hogy tiszta "jószándékból" (a császár iránt) a birodalom számára nemkívánatos erőket szabadított fel?

És még egy kérdés: Mennyire volt kívánatos a jakobinus mozg. Mo.-n?

Egyfelől modernizálni kellett, ennek egyik eszköze egy efféle mozgalom is.

Másfelől kissé az az érzésem, hogy az élet inkább igazolta a Szent Szövetséget (Metternich, Wellington, stb, meg a koronás statiszták), mint Franciao. forradalmát (gironde-ostól, jakobinus diktatúrástól, Bonaparte -ostól)

Rev