vfo Creative Commons License 2004.09.26 0 0 124
Azt el tudom hinni, hogy nem fogadtad el ezt a tanítást. De te is pont azt magyarázod, mint a hgy-sek: hogy legyen a dolog szabályzott és erre igéket is felsorolsz, melyek részben alá is támasztják az állításodat. A prófétálás szabályzása pedig éppen az a pont, ahol a hgy hamis igemagyarázata kifejti a hatását - ugyanis részben helytálló.

Az Egyháznak természetfölötti intézménynek kell lennie, melynek lényegi eleme a prófétálás. Ehhez tartozik a nyelvek magyarázata is, ami szintén prófétikus megnyilvánulás. Lehet, hogy Korinthoszban nem alkalmazták mindig helyesen ezt a megnyilvánulást, de Pál éppen ezért állította eléjük a helyes példákat. Vagyis nem elfojtani akarta, hanem éppenhogy igyekezett a helyes mederbe terelni. A helyes meder pedig az volt, hogy a) mindenki kívánja, hogy prófétálhasson (14:1), b) ezt a gyakorlatban hogyan alkalmazzák.(idézet általad)

A prófétálás az egyik alapvető tulajdonság, ami az Egyházat meg kell hogy különböztesse a világtól. A prófétikus beszéd az, ami az emberek szívét közvetlenül képes megragadni, "mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke". A Jézusról való bizonyságtétel lényegi része ez a szellemi megnyilvánulás, s ezért kell minden hívőnek ebben járni. Ez az, ami felborítja a meglévő rendet és ez az, ami a keresztényeket a világ fölé emeli. A prófétáló keresztények azok, akik képesek arra, hogy a mai korban felforgassák a meglévő világi és vallásos rendeket (intézményrendszereket) és meguk között létrehozzák azt az Egyházat és annak intézményrendszerét, melynek kialakulását maga az Úr kezdeményezi.
Előzmény: esefi (121)