Miért, talán Ukrajnában jobb a ruszinoknak kisebbségként élni? Őket is ugyanúgy sújtja az ukrán nacionalizmus, ennek a hirtelenlett országnak az önazonosságkeresése (de nemigen találják, mert nincs is). A kárpátaljaiak 1992-ben 80%-os többséggel megszavazták a különleges terület státuszát, aminek kérdését a kijevi parlament még csak napirendre sem tűzte. A ruszin-magyar barátságról, egymásrautaltságról még ruszin mondák is vannak. Az is jó lenne, ha Kárpátalja visszakerülése esetén az Ungvár-Munkács-Huszt vonaltól nyugatra lévő területek egy az egyben Mo. részévé válnának, attól keletre a Kárpátokig pedig létrejönne a Ruszin Autonóm Terület, persze Mo. keretei között.

Azt persze én sem hiszem, hogy Ukrajna valaha is lemond Kárpátaljáról, pedig nyugodtan megtehetné, mert az a 12000 km2-es terület a 605000-hez képest lényegtelen, meg földrajzilag, etnikailag is világos, hogy hozzánk tartozik. Vajon miért ragaszkodik mégis hozzá (és más országok is az elszakított magyarlakta területekhez), amikor mindenhonnan a határok eltűnéséről beszélnek? Én abban bízom, hogy szerte a Kárpát-Medencében létrejönnek a magyar autonómiák, amik kimondják majd csatlakozási óhajukat Mo.-hoz. Ezesetben ezzel a nemzetközi szervezeteknek is foglalkozniuk kell.

Ez tarthatatlan, hogy a magyart a magyartól határ válasszon el, hogy más fennhatóság alá tartozzon a "határok nélküli" Európában. Mert vagy oldjuk meg ezt a trianoni kérdést, vagy ne szajkózzák az álszent szólamokat (mint annakidején a Wilsoni-elvekről).

Számomra Japán példája a mérvadó: nem lemondani és tudatni mindenkivel,  hogy mi a miénk, és ha jön olyan pillanat, kihasználni a békés határmódosítás kieszközlésére.