Román gyárban nem jártam (nem szakértek).  Módomban állt viszont megismerni a modern román ipar egy illusztris termékét, a (román) haverom vadiúj Dacia Solenzáját.

Elmondok róla egy történetet.

Előttem ment az úton a haverom,  én meg egyszer csak észrevettem, hogy kb. egy centire kilóg  karosszéria síkjából az ö s s z e s ajtaja. Ledudáltam  és szóltam, hogy, embeeer, nyitva hagytátok az összes ajtót (két kisgyerek ült hátul). Kinyitotta, jó nagy svunggal becsapta mind, az ajtók a helyükre kerültek. Másnap megismétlődött az eset, mire közölte, hogy ez egy ilyen konstrukció, d i r e k t e  úgy tervezték, hogy két állása legyen az ajtónak, b e c s u k v a.  Na vaze,  gondoltam, ilyen orbitális hülyeséget még nem hallottam, de tudtam, mennyire büszke az új kocsijára, úgyhogy mondtam neki, hogy természetesen elhiszem,  de mondja már meg,  ez mégis mire volna jó?  Ekkor kinyitott nekem egy Ciuc-ot, meg magának is, és a dolog ennyiben maradt.

Ez volt 2004. 38. hetének legnagyobb román baromsága.

:-)