Királyi sírhelyek: Székesfehérváron bontják a Vashangárt
2004. szeptember 8. 17:05


MNO-összeállítás
Eltávolították a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fölé emelt védőtetőt, a bontást követően megkezdődött a középkori királyi koronázó-és temetkezőhely kőemlékeinek konzerválása, romterület rendezése, parkosítása.

Korábban jeles építészek, közöttük Makovecz Imre, erőteljesen támadták az építészeti környezetbe nem illeszkedő, s csak a romok egy részét fedő védőtetőt.

"A vashangár eltüntetése is példázza, hogy a közösség összefogásával még a kedvezőtlen folyamatok is visszafordíthatók" - mondta a városképet elcsúfító építmény elbontásáért több mint négy éve küzdő Fehérvári Polgári Védegylet szerdai sajtótájékoztatóján a civil szervezet egyik vezetője. Kaszás István hozzátette: a védőtető eltávolítása csak az első fejezet a koronázó-és temetkezőhelyhez, annak a magyar állam életében betöltött történelmi szerepéhez méltó Nemzeti Emlékhely kialakításában.

A korábban romkertnek nevezett székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyet 1938-ban alakították ki. Az akkori képet változtatta meg a kőmaradványok egy része fölé 2000-ben emelt védőtető. Az 1938-as romkerti látvány egyébként a mostani elbontást követően sem állt vissza, a védőtető építésével párhuzamosan ugyanis egy "mellvédszerű" építményt emeltek a romkert városfelőli oldalára.

Az István király által építeni kezdett, majd bővített bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették 15 királyunkat (Szent Istvánt is), itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt. A törökök lőporraktárnak használták: a város 1601. évi ostrománál felrobbant a bazilika. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel.

Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely szabadtéri romkertként vált láthatóvá. Mauzóleumában Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója tekinthető meg.