Megnéztem a hivatkozott oldalt.

Találtam valamit amit nem értek 100%-osan, de érdekes:

200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja

A szerződéses szabadság polgári jogi alapelvének megfelelően mondja ki a törvény, hogy a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának meghatározásában is. A tartalom-meghatározás szabadsága kiterjed a típus-szabadságra, azaz a felek nemcsak a törvényben külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, de több szerződés-típus elemeit vegyíthetik is (vegyes szerződések), illetve olyan megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerződés). A típus-választás szabadsága a szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek szabad alakítását jelenti. Éppen ezért annak eldöntésekor, hogy a felek jogvitájában mely szerződés (vagy szerződések) szabályait kell alkalmazni, nem a szerződő felek szóhasználata, a szerződés megnevezése, hanem annak tartalma az irányadó.

A tartalom-meghatározás szabadságát a törvény akként biztosítja, hogy szerződési szabályok között külön nevesíti - az eltérést tiltó megfogalmazással - azokat, amelyek feltétlen érvényesülését megkívánja (kógens szabályok), meghaladóan - a

Ptk. 201. § (1) bekezdése második fordulatában - általános felhatalmazást ad a feleknek a törvényi rendelkezésektől egyező akarattal történő eltérésre.

A diszpozitív (engedő) jogi szabályozás leglényegesebb sajátossága, hogy

- a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról a megállapodásukban másként nem rendelkeztek

- a törvényi szabályoktól eltérésre csak a felek jogosultak mégpedig egyező akarattal (a bíróság nem)

- az engedő szabály alól kivételt csak jogszabály tehet.