Akkó' vajon mit jelenthet a luxuria? Nézzük:

A gondatlanság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája, melynek két alakzata van, a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyagság (negligencia). A gondatlan magatartás csak akkor válik bűncselekménnyé, ha a Btk. Különös Része az adott törvényi tényállás gondatlan alakzatát is büntetni rendeli, így pl a gondtalan magatartással okozott könnyű testi sértés nem bűncselekmény (BH1993. 401.).

a) Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Az elkövető tudati oldalának tartalmi ismérveire lásd a Btk. 13. §-hoz írt magyarázatot. A luxuria érzelmi oldalon különbözik a szándékosságtól, mert tudatos gondatlanság esetén az elkövető nem kívánja és nem is nyugszik bele magatartása lehetséges következményeibe (illetve az eredmény bekövetkezésébe), hanem éppen ellenkezőleg: bár könnyelműen, de bizakodik, hogy azok elmaradnak. Könnyelmű bizakodás akkor állapítható meg, ha az elkövető ezt valamire alapozni tudta, így pl. bízhatott saját (esetleg a sértett) képességeiben, ügyességében, avagy valamilyen külső okban, ami megakadályozhatta volna a következményeket.

b) Hanyagság esetén az elkövetői oldalon a cselekmény előrelátása mint tudati elem, és értelemszerűen a cselekményhez kapcsolódó érzelmi (lelki) elem is hiányzik.
Ebben az esetben a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának a feltétele:
- objektíve lehetséges lett volna-e a magatartás lehetséges következményeinek az előrelátása és
- szubjektíve az elkövető tanúsította-e a tőle elvárható figyelmet, illetve körültekintést. A tőle elvárhatóság tehát nem azonos az általában elvárhatósággal, azaz minden esetben figyelemmel kell lenni a terhelt fizikai és szellemi adottságaira, sajátos képességeire és esetleges szaktudására is.

Az objektív gondossági kötelezettség valójában azt az általánosan elvárható magatartást jelenti, amit egy meghatározott feladatot ellátó személytől ebben a körben a társadalom elvár. A "tőle elvárhatóság" az alanyi bűnösség eleme, és arra a kérdésre ad választ, hogy az elkövető a személyes képességeinél fogva képes volt-e az objektív gondossági kötelesség teljesítésére. Ha az elkövető valamely hivatás vagy foglalkozás hatálya alatt áll, az objektív gondossági kötelesség - mint norma - tartalmát, az adott hivatásra vagy foglalkozásra fennálló írott vagy íratlan szabályok alkotják. Más a helyzet a külön szabályok alá nem tartozó magatartások esetében. Az objektív gondossági kötelesség tartalmát itt az adja meg, hogy az adott élethelyzetben gondosan eljáró személytől mi várható el, mércéje pedig az átlaggal szemben támasztott társadalmi követelmény. A gondatlanság megállapítása szempontjából az objektív gondossági kötelességet az átlaggal szemben támasztott társadalmi követelmény alapján kell megítélni, hacsak az elkövető nem áll valamely meghatározott hivatás vagy foglalkozás szabályainak hatálya alatt (BH1994. 168.).