Kedves Indián!

A magázódás pusztán tiszteletem jele volt, egyébként ilyen jó társaságban természetesen tegeződünk.

Én nem gondolom magamról, hogy forradalmár lennék (mert ugye értek valamihez).

Azonban ez a bölcs belenyugvás, kívülállás is távol áll tőlem. Naív és idealista vagyok, kellő realitásérzékkel helyrebillentve.

Ha jól értem, Te az anyagi függetlenséged megteremtésével gondolod elérni a biztonságot. Esetleg olyan áron, hogy kiszolgálod kedves ügyfeleid pillanatnyi kicsinyes érdekeit? Ez visszaüthet később, amikor a tulajdonos érdeke éppen változik a széljárással! (Akkor is te lehetsz a bűnbak, ha baj van!)

Ejnye, ejnye! A vigyorgóban így nem talákozunk.

Neked elárulom! Egy nabateus istennő reinkarnációja vagyok! Ne mondd el senkinek.

És most érzékeny búcsút veszek, mert rengeteg a dolgom. (Majd még benézek!)