De szeretjük a szerencsét emlegetni... komolyan, szvsz inkább bevonzottuk!

Lásd be a LCS taktikája akkor jöhetett volna be, ha kurvanagy mákunk van, mert a kapunk előtt töltünk el 90 percet kapott gól nélkül.

Na, ne....!

Máskülönben csak a sajnálkozás marad.

"Miért nem jutottunk el a 11-esekig..! Brühü-brühü.."

Értsük már meg ( és ez most a Olimpia miatt sok más esetben is aktuális ), van kilencven perc játékidő, ennyi idő van arra, hogy a számunkra kedvező eredményt elérjük. Utána nyugodtan dőlhetünk hátra, mert megtettük, amit megkövetelt a Haza.

Ugyanez kézilabdában 2x 30 perc, azalatt kell bizonyítani a többi vaker, kibaszott vaker, amiből már elegem van nagyon.

Meg szidjuk az olasz vivót, hogy mit le színészkedett, meg parádézott, pedig csak tisztában volt vele, hogy az olimpiai döntőt akkor és ott rendezik, akkor és ott kell megvívni, akkor és ott kell mindent megtenni a győzelemért... nekünk meg marad a sajnálkozás, meg a kibebaszottul sok ha, meg talán...

 

 

Ez a lényeg a többi vaker, szóban nyerni mentünk, lélekben meg kikapni, mert ez egy reménytelen, vereségre ítélt taktika volt, még szerencse hogy ilyen gólokkal, mert legalább lehet a szerencsével foglakozni, meg jöhetnek a mi lett volna ha típusú mondatok.

Még a barátnőm is átlátta a dolgot, Ő annyit tett hozzá, hogy ez akkora blődség volt, mint amikor valaki úgy fejezi be a játékot a Legyen Ön is milliomosban, hogy nem használja ki az összes segítségét... Szerintem kurvára igaza van!