Nincs a krónika  ezekkel valamilyen kapcsolatban?

Hunvölgy, Svájcban :
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=71239
 -Elképzelhető-e, hogy valóban a hunok leszármazottai lakják ezt a dél-svájci völgyet,
 Kiszely István professzor úr?

Kiszely István:– Két elgondolás van a völgy benépesülésére.
Az egyik, amit az aniviádok maguk mondanak, hogy Attila hunjai amikor visszajöttek a catalaunumi csatából,
akkor beszorultak ebbe a völgybe.
Ott találtak maguknak bujdoklási lehetőséget.
Összeházasodtak helyi hölgyekkel és ott ma a aniviádok az ő utódaik. Ez az egyik.
A másik Vajai Szabolcs elgondolása, aki az aniviádok,
valdamiék bejáratánál kalandozó magyar sírokat tárt fel.
Ő felteszi a lehetőségét annak, hogy esetleg kalandozó magyarok telepedtek be,
de ő is nyitva hagyja a hun származtatást.
...
Összeszedtünk íráselemeket, fényképeztünk egy házat,
amiben voltak rovás jellegű felírások, csodálatos ősi motívumvilág, életfa, mindaz,
ami a magyar népművészetre, az ősi magyar kultúrára jellemző
...
– Vajon miért maradtak ott ebben a völgyben Attila hunjai, ki ellen kellett menekülniük?
– Attila a catalaunumi csata után, ugye ott nem ütközött meg Aeciussal,
mondta neki Aecius, te is vesztenél húszezer embert,
én is vesztenék húszezer embert, ne ütközzünk meg.
---
A svájci "Hun völgy" : A Wallis tartományi Val d'Anniviers-i völgy / Kiszely István
http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/
Házaik építésmódja, szigetelése, fedőanyaga és zsindelyezése megegyezik a székelyekével. A házakra ráírják az építő nevét és az építés dátumát. "Glória Ámen" - olvashatjuk a házakon az eifischi völgyben, akár a székelyeknél:
"Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre".
Horváth Mihály volt az első,
aki Vissoie községben a legrégibb anyakönyvet megtalálta.
Ezek közül 50 olyan nevet talált, amely hasonló a magyarokéhoz.
Ilyenek: Bartha, Bond (a Székely Krónikában férfinévként szerepel),
Rua (Attila nagybátyjának a neve), Kálló (már a Székely Krónikában is szerepel), stb.
...
 Nyelvük az olasz, a régi hun, valamint a latin elemekkel vegyített nyelv,
 amely a francia nyelvből nem vezethető le.
 Az első szótagon van a hangsúly.
 Jellemző a székely-magyar nyelvre éppúgy,
 mint az eifisch-völgyire a kettős hangzó előszeretettel való használata,
 és a mássalhangzó helyettesítése magánhangzó által (pl. luo vagy lou ló helyett,
 idüo vagy ideő idő helyett, és bauta balta helyett, eüme, elme helyett).
 Előfordul a mássalhangzók kihagyása is: ement = elment; fement = felment.
 ...
 Nevük felsorolásánál elöl van a vezetéknév, utána a keresztnév, ahogy az a székelyeknél,
 a magyaroknál, a kínaiaknál és a japánoknál szokásos".
 ...
 1985-ben jelent meg Bernard Savioz, Val d'Anniviers-i származású kutató munkája,
 Valasians descendents d'Attila címmel.
 A szerző, aki jelenleg a sioni Gravelone kórház gazdasági vezetője,
 gyermekkorában - a negyvenes évek elején -
 nomád pásztoréletet folytató nagybátyjától hallott először családja hun eredetéről.
 Nem kis részben ezért iratkozott be a Zürichi Egyetem Történettudományi Karára,
 hogy választ találjon ősi származásának kérdésére.
 Több évtizedes munkával, ismervén a szűk helyi ösvényeket, a temetőkertek sírkeresztjeit,
 az elhagyott tanyák mestergerendáinak faragásait
 és személyesen ismerve majdnem minden völgylakót,
 olyan adatokhoz jutott hozzá, amelyeket kívülálló aligha ismerhet meg.
 Könyve elején közli az e területről és népről szóló szinte teljes bibliográfiát,
 majd a franciák számára idegen szavakat gyűjti össze és próbálja elemezni.
 Egyedülálló értéke e kötetnek a Val d'Anniviers-i családjegyek ékjeleinek
 a magyar székely rovásírással való egybevetése.
 ...