Neeem, pontos szam az nincsen. :-)
A hagyomanyos foldi korulmenyek kozott gyakorlatilag mindig jo a newtoni mecha. Mondjuk egy folyon uszo hajo eseteben csak a sokadik tizedesben jelentkezne elteres. Ennel sokkal nagyobb hibakat sem tudunk kikuszobolni, tehat itt biztosan nem lesz ertelme hasznalni.
A masik ("nem-hagyomanyos") veglet pl. a reszecskegyorsitok esete, ahol a klasszikus kepletekkel nonszensz dolgok jonnek ki.
Kozte meg mindig az dont, hogy milyen pontossagot kell elerned. Pl. a naprendszerben torteno mozgasok, azok pont ilyen "hatareset", ha ugy tetszik : tehat pl. a Kepler-torvenyek (amik a newtoni mechanikabol levezethetok) turhetoen leirjak a bolygok mozgasat, de evtizedek alatt a halmozodo hiba kibukik. A relativitaselmelet itt azert joval pontosabb eredmenyt ad. Ugyanigy egy urszonda fellovese is valoszinuleg tortenhetne klasszikus kepletek alapjan, csak legfeljebb nem pontosan oda menne, ahova akarnank :-) . Relativitaselmelettel meg tobbnyire igen, kiveve, ha elszurjak a mertekegysegek atszamitasat :-).

Konkretizalva a dolgot, ha egy specrelnek megfelelo szituacioban V-vel mozgo inerciarendszerben U-val haladunk, es kivancsiak vagyunk arra, hogy hasznalhato-e a newtoni sebessegosszeadas, ha meg X% hiba megengedheto. (W az eredo sebesseg)

Az X-et akkor ugy kell megkapni, hogy megnezed, mekkora a ket modell joslatanak elterese, es ez hogyan viszonylik magahoz a sebessegosszeghez.:

X% = 100%* |W_spec.rel.-W_Newton| / W_spec.rel.,
ahol W_Newton = U + V a Galilei-transzformacio, es
es W_spec.rel. = (U + V) / (1+UV/C²) a Lorentz-transzformacio.

Tehat pl. ha egy az urallomashoz kepest a fenysebesseg negyedevel (0.25c ~ 75000m/s) halado urhajo kilo egy ugyanennyivel halado raketat, akkor W_Newton=0.5c, es W_spec.rel.=0.5c/1.25 = 0.4c, azaz X% = 100%*0.1c/0.4c = 25%, ami mar eleg nagy, de egy durva becsleshez jo lehet.