Vas István: Titok
 

      Mi annyian vagyunk csak összesen,
      amennyi ember Londonban lakik.
      Miért hogy ezt el nem felejthetem,
      míg hallgatom a város hangjait?
      Nagy város, nagy nép. Itt az idegen
      öt világrésznek érzi kapcsait.
      Vendégük vagyok. Jól bánnak velem.
      Mint gyógyfürdőben, úgy nyújtóztam itt.
      De mit tudhatnak rólam? S mit tehetnek?
      Ha nem is angolok, de angyalok
      lennének, mit jelent rokontalan
      nyelvünk, szívünk nekik? Itt életemnek
      egyetlen titka és értelme van:
      az, hogy magyar vagyok.