Korom Gyula 2004. március 7. Friderikusz műsorában

 

EINSTEIN TÉVEDETT?

 

--------------------------------------------------------------------------------

- Mv.: Lehetséges lenne, hogy a világegyetem Einstein által felfedezett törvényszerűségei, pl. az időről és a fény terjedési sebességéről nem is törvényszerűségek, hanem egyszerű tévedések? Lehetséges, hogy egész világképünk módosításra szorul, mert majdnem minden másképpen van, mint ahogy hittük? Egy magyar belgyógyász kardiológus főorvos nemcsak azt állítja, hogy mindez lehetséges, hamem, hogy ez bizony így is van. Einstein tévedett. Bizonyítékait egy 800 oldalas kötetben foglalta össze. Bár nem kerget ábrándokat, arról is meg van győződve, hogy a hivatalos fizikatudomány talán még egy futó pillantást sem hajlandó vetni ilyen eretnek gondolatokra. Dr. Korom Gyula, az Einsteint leleplező könyv szerzője. Kezdjük mindjárt a lényeggel, miben tévedett Einstein?

- Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Egész precizen vagyok köteles válaszolni, mert a könyvem címe az, hogy Einstein tévedett. Három dologban tévedett. Mielőtt azonban elmondanám tételesen ezeket a tévedéseket, előre kell bocsátanom azt, hogy Zola egyik idézetével élve "a mesterek mesterek maradnak, akik meghatározták koruk fejlődését, azok meseterek maradnak iskolájuk romjain is." Einstein zseni volt, az elmélete egy zseniális elmélet, teljesen más kérdés az, hogy vannak körülötte problémák. Ezt mindenki tudja. Annyit kell előrebocsátanom,

- Mv.: már arra kéne válaszolni, hogy miben tévedett,

- K.Gy.: igen, Einstein elmélete axiomatikus elmélet, ugyanúgy, mint ahogy Bolyai János Euclides axionatikus geometriájának egy axiómáját megváltoztatta, és ennek kapcsán egy teljesen új világot épített fel. Ugyanúgy Einstein három axiómája nem kettő, mint ahogy mondani szokták, hanem három axiómája, mind a három téves. Három másik axiómával lehet helyettesíteni, és mindazok a józan ész trónfosztásához vezető következmények, amelyekről azt hiszem a közvélemény alaposan tájékozott, kikapcsolhatók,

- Mv.: mondaná konkrétabban? Mert vigyázzon, ha én egyszer leakadok úgy maradok, tehát muszáj, hogy értsem.

- K.Gy.: Ez természetes, de ha az axiómákat kezdeném el magyarázni, akkor itt órákat kellene töltenünk, a lényeg az, hogy van három axióma, ezek közül egy axióma teljesen téves, mégpedig az, amelyik azt mondja, hogy a fény sebessége abszolút állandó. Ami alatt azt kell érteni, ha én fénysebességgel haladok a Nap felé, és velem szemben jön a fény, én hiába megyek fénysebességgel a felém fénysebességgel közeledő fénnyel szemben, hozzám viszonyítva a fény sebessége akkor is csak C, azaz 300 ezer km/secundum lesz. És, ha én a Naptól távolodok fénysebességgel, száguldom a fény előtt, akkor a józan ész azt mondaná, hogy soha nem fog engem beérni a fény, ezzel szemben az einsteini elmélet azt mondja, hogy akkor is a fény sebessége hozzám viszonyítva 300 ezer km/secundum, és úgy fog elhagyni egy villanásszerűen. Ez az a józan ésszel felfoghatatlan axióma, amely azokhoz,

- Mv.: ezt most ki mondja? Einstein vagy ön?

- K.Gy.: Ezt Einstein mondja.

- Mv.: Ön ezzel szemben?

- K.Gy.: Ezzel szemben azt mondom, hogy a három axiómáját ki kell cserélni másik háromra, az egyik axióma az einsteini axiómában a fény nem hullámzás, hanem foton, azaz egy részecske, a második axiómája azt mondja, hogy ennek a részecskének a sebessége abszolút állandó, a harmadik axiómája pedig azt mondja, hogy ezt a relatívitás elvének nevezett axiómát a testekre, mozgásban lévő testekre és erre a fényrészecskére kell alkalmazni. Az én kutatásaimnak az eredménye azt mutatta, hogyha hosszú idő, 30 év alatt jöttem rá erre, nem egy egyszerű dolog volt, mert az einsteini matematika tökéletes, nem az övé, nem Einsteiné,

- Mv.: ezen folyamatosan gondolkodott 30 éven át?

- K.Gy.: hát hobbi szinten igen, az einsteini matematika tökéletes, de Einstein maga azt írja, hogy amióta a matematikusok beleártották magukat a relatívitás elméletbe azóta már ő sem érti igazán, ez nemcsak Einstein építése, ez a XX. század fizikájáé és matematikájáé, azzal nincs baj. Ellenben ki lehet cserélni a három axiómát három olyan axiómára, amelynek kapcsán az összes lehetetlenség megszünik, ugyanakkor mindaz a matematika továbbra is ugyanúgy működik, amelyet Einsteinék kitaláltak, ugyanazok a mérési eredmények,

- Mv.: ezeket ön megcsinálta, onnan tudja ilyen kategorikusan?

- K.G.: igen, természetesen levezettem, ennek megfelelően három alternatív axióma, és elmondom ezt a három alternatív

- Mv.: nem tudja elmondani,

- K.Gy.: akkor nincs rá idő,

- Mv.: sajnos erre ráalszunk, nem azért, mert érdektelen,

- K.Gy.: túl bonyolult,

- Mv.: hanem, mert annyira bonyolult, hogy én ilyen szent csodálattal figyelem, azt kell mondjam, nem sok mondatát tudtam értelmezni, de semmi baj, a hiba nem az ön, hanem az én készülékemben van. Viszont azt mondja már meg, hogyha ön előállt azzal, hogy Einstein tévedett, mi több ezt egy 800 oldalas könyvben fogalmazta meg, sok helyen nézték önt őrültnek?

- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy őrültnek talán nem néztek, mert nem sokan olvasták még ezt a könyvet ilyen formában, hiszen most jelent meg karácsony előtt, az, hogy ez egy hobbi tevékenység és, hogy egy orvos miért foglalkozik ilyen kérdésekkel, én ezt a könyvben leírtam szintén, ez egy hobbi, ha valaki horgászni jár, akkor az nagyon kellemes,

- Mv.: hát ez azért több, mint egy horgászat, meg több mint egy csomó hobbi, azt nem értem, hogy az orvosi élete is számos problémát felvethetett, hát az orvoslásban is számos kérdés megoldatlan, miért nem afelé gondolkodott egy-egy olyan megoldás felé, ehelyett elővette Einsteint.

- K.Gy.: Természetesen afelé is, nekem van egy hivatásom, abban tudományos munkát is végeztem, aztán a szakmát elhagytam és a menedzsment irányába mentem.

- Mv.: Mármint, hogy az orvos szakmát hagyta el, menedzsere volt egy kórháznak,

- K.Gy.: menedzsere egy kórháznak, orvosigazgatója egy másik kórháznak,

- Mv.: de miért nem csapott fel például fizikusnak?

- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy ez csak hobbi szinten érdekelt, tehát nem arról szól a dolog, hogy én fizikus lennék, vagy fizikus akartam lenni, arról szólt a dolog, hogy egyszerűen érdekelt a dolog, Jánosi Lajos professzor előadásai fogtak meg annak idején, amikor még ő is kritizálta ezt az elméletet, és meg akartam érteni, azt a csodát akartam megérteni, hogy helytelen kiindulásból tökéletes matematikával, tökéletes eredményekre jut, kísérleti eredményeket meg tud jósolni, és érthetetlen,

- Mv.: maga tulajdonképpen rendre- vagy helyreállította a kiindulást?

- K.Gy.: Igen.

- Mv.: hogy azok a végkövetkeztetések igazak legyenek?

- K.Gy.: Így van, és kikapcsolható az összes abszurd példa, például ilyet mond Einstein esetében egy következmény az, ha igazak a kiindulási axiómái, hogy pl., ha valaki fénysebességgel űrrakétával távolodik a földről, és az ikertestvére itt marad a földön, ha egy évig távolodik és egy év után visszajön, addig az ikertestvére már megöregszik sőt meg is hal a földön, ő pedig fiatalon érkezik vissza. Ilyen a józan ész számára felfoghatatlan következményei vannak az einsteini relatívitás elmélet felfogásának.

- Mv.: De ön meg tudná mondani, hogy tulajdonképpen hogyan értelmezendő az ikertestvérek egymáshoz való viszonya, ha a saját kiindulási pontját alkalmazza.

- K.Gy.: Igen, itt erőterekről van szó és nem mozgás,

- Mv.: mi a célja ezzel? azon kívül, hogy önmagát nyilvávalóan kielégítette.

- K.Gy.: Nincs célom, mivel ezt megtaláltam és azt gondoltam, hogy ez közérdeklődésre tarthat számot ezért közreadtam, célom az, hogy

- Mv.: beadja mondjuk a Nobel-bizottságnak?

- K.Gy.: nem, dehogy, nem, semmiféle ilyen célom nincsen,

- Mv.: 800 oldal itt van, ott fog a polcon porosodni és kész?

- K.Gy.: Azt nem mondtam, megpróbálom természetesen terjeszteni, ezért adtam ki, de semmiféle célom nincs vele, ha ezt kérdi.

- Mv.: Molnár R. Pál fizikus, akit most kapcsolunk, ha ismeri Korom főorvos úr könyvét és tudom, hogy eljutott legalább a feléig az elmúlt napokban, mit szól hozzá röviden?

- Molnár R. Pál, fizikus: Én láttam az első verziót, 96-ban jelent meg egy sokkal rövidebb anyag, nagyon érdekes koncepció, amit Korom úr felvázol, a második sokkal bővítettebb és rettenetes nagy munka, szóval nem tudom próbálta,

- Mv.: van bármiféle realitása? Tehát ön, aki mondjuk szakember és beletartozik ebbe a fizikusok népes táborába, ön azt mondja, hogy van ennek alapja? Egy csomó minden kiindulási pontot jól igazít esetleg helyre a főorvos úr?

- M.R.P.: A tudományok alaptermészete, hogy az axiómákat lehet csereberélgetni, tehát igazándiból, amit Korom úr megcsinált, az egy teljesen megengedett játéktér, a nehézség az, hogy a háború után a fizika teljesen megmerevedett és manapság ez már nem divat.

- Mv.: Pont ezt akarom kérdezni, hogy tényleg úgy van-e, hogy Einstein elmélete már a fizikában szinte vallássá változott, amit csak akkor mer megtámadni valaki, ha mondjuk feltünési viszketegségben szenved, nem a főorvos úrra gondolok, vagy mindenre elszánt ütődött, szintén nem a főorvos úrra gondolok.

- M.R.P.: Igen, ugyanakkor vannak olyan megszállottak, akik meggyőződtek néhány tapasztalatról, hogy valóban vannak kísérletek, amiket nem ír le ez az elmélet, tehát azt látni kell, hogy egyetlen elmélet sem lesz teljes. Tehát abba ringatni magát egy fizikusnak, hogy megtalálta a végső elméletet és most már csak részletszámítások vannak, ez naivitás, és szerintem a komoly fizikusok mindig kutatják azt, hogy hogy lehet még jobb axiómákkal még jobb elméletet csinálni. És valóban egy kicsit bemerevedett ez az egész elmélet, meg az egész tudomány, nemcsak a relatívitás elmélet, és valóban ütődöttnek számít az, ha valaki csak úgy előáll egy ötlettel, ráadásul a fizika belső berkében, aki mondjuk elvégez egy fizikus szakot, ott már menet közben lenyesegetik ezeket a szárnyakat róla,

- Mv.: bármilyen esélye mondjuk Korom főorvos úrnak van ezzel a könyvével? Illetve a benne állítottakkal?

- M.R.P.: Hát még nem sikerült végigolvasnom a könyvet, tehát ez így elhamarkodott lenne ezt mondani, de én azt gondolom, hogy a tudományt sosem szabad lezárnunk, tehát megvan az esély arra, hogy olyan dolgok vannak itt megírva ebben a könyvben és bele is lapoztam és van néhány nagyon érdekes kísérlet, amit így külön kiemel, ami továbbgondolásra kell, hogy késztessék a fizikusokat és én úgy gondolom, hogy a fizikában nem szabad megállni egy elméletnél.

- Mv.: Ha mondjuk ön cáfolta volna meg Einsteint, aki képzett fizikus, kiközösítették volna, mit gondol? Mert ugye az itt elhangzott, hogy aki más pályáról, más foglalkozási ágból jön, annak sokkal kisebb az esélye.

- M.R.P.: Így van, kicsit leprássá válik az ember, ha olyan dolgokkal foglalkozik, ami a paradigmával ellentétes, én úgy gondolom, hogy mindenki kiközösített a szakmában, aki az uralkodó paradigma ellen foglal állást, gondolom Korom urat az orvostudományból is kiközösítenék, ha ott hasonló jellegű forradalommal állt volna elő. Mindazonáltal ez nem szabad, hogy megállítsa az embereket, mert attól, hogy valahol mindenki úgy gondolja, hogy nem úgy van, Copernicusszal szemben is mindenki azt képzelte, hogy a Föld körül kering minden és egyedül gondolta azt, hogy fordítva van és most mégis neki adunk igazat.

- Mv.: Akkor ez mindenesetre egy nagyon ígéretes perspektíva, úgyhogy remélem még hallunk önről és sok sikert kívánok az elméletének igazolásához. Köszönöm szépen.

- Ezen a héten kedves nézők az iménti 50 percben felsorakoztatott témákról gondoltuk úgy, hogy fontosak vagy érdekesek voltak. Jövő vasárnap 21 óra 40-kor, remélem 21 óra 40-kor jövünk újra. Jó éjszakát kívánok, viszontlátásra!

Forrás: OBSERVER