2. található-e a piri térképen olyan földrajzi egység, amely abban az időpontban (1513-előtt) nem volt felfedezve? Itt sem kívánom a topicban felmerült összes kérdést újra elővenni, példaként az andok kérdését emelném ki.

 

Mely érvek erősítik azt a feltételezést, a piri térkép dél-amerikai kontinensén látható hegység az Andokkal azonosítható:

 

A) a hegység kb É-D-i irányú, egy vitatott piros vonal akár a csendes-óceáni partvidéket is jelentheti.

 

B) a folyók és az andok helyzete. Az andok északi részén két folyót azonosíthatunk az atratot (jellegzetes kanyarulatával)  és a magdalénát. Mindkettő az andok északi részén, éppen úgy, mint a valóságban. Az andok középső részén találhatjuk az amazonast (hapgood szerint két példányban, egyszer a marajo szigettel a torkolatában, egyszer pedig nélküle), a folyó K-Ny-i irányú, majdhogynem merőleges az andokra, mint a valóságban. Az andok déli részén a rio negro és a rio kolorado folyókat azonosíthatjuk, amelyek az andok láncai között erednek, és ÉK-DNy-i irányban futnak, mint a mai térképeken.

 

 Természetesen, mint a vita során is elhangzott, az andok ábrázolása korántsem annyira pontos, mint a legtöbb földrajzi pontté, és nem is fut végig le egészen a tűzföld csúcsáig, ennek ellenére lehet-e ez a sok egyezés pusztán csak a véletlen műve? Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a –szintén a vita során- előkerült zoológiai megerősítést is:

 

C) a hegységrendszerre rajzolva feltűnik egy lámaként azonosítható állat. A láma az andok jellegzetes állata, és rendszerint csak nagy magasságban él.

 

Azt gondolom, hogy ezek után meg kellene mutatni, hogy a piri térképnek melyek azok a vonásai, amelyek arra utalnak, hogy a térképet a középkoriak előtt nem mondjuk a görögök, vagy az egyiptomiak rajzolták.

 

Folyt. Köv.