Tegnap fél ötkor írtam:

 

"Valami azt súgja, hogy jó hangulatú meccsen megverjük az albánokat. Könnyedén. Általában pesszimista vagyok, de most ilyen érzésem van. Pedig még a mai sportolást meg sem kezdtem."

 

Nincs mit hozzáfűznöm. Hacsak nem az, hogy remélhetőleg a pesszimista megérzéseim fognak így bejönni a jövőben.

 

Szégyen volt a tegnapi meccs. Minden szinten.

 

A csapat. Ki hitte volna, hogy a FERENCVÁROS szurkolóinak egy idegenben megnyert meccs után, hazai pályán szívrohamot kell kapni az idegességtől, hogy továbbjut-e szeretett csapatuk? Hogy a végén mi fogjuk húzni az időt?

 

A játékosok. Sasu, Penksa ugyanazt hozták, amit általában szoktak. Nem igaz, hogy László Csaba ezt nem látja! Rakjon be valakit az ifiből, tutira megszakadna a pályán! Sasuék képtelenek helyzetbe kerülni, egyszerűen felfoghatatlan, két éve még mind a ketten jók voltak! Sasu a szar Kispestben majdnem gólkirály lett!

Rósa és Leo gyengék voltak, de legalább hajtottak. Husztiról ugyanez mondható el, bár ő egy fokkal jobb volt náluk. A fejese - az ilyet gólre kötelező váltani. Gyenge volt Kapics is, de a középpálya abszolút nullája Zavadszky volt. Akkor is kérdeztem, most is: mi a fasznak hoztuk őt vissza? Ennél tényleg sokkal többet nyújtott Titi! Zováth - no comment. A kis Taki ezerszer jobb nála szerintem (bár csak az Újpest ellen láttam egy félidő erejéig).

Botist sokan dicsérik, nem tudom, mire fel. Elképesztően bizonytalan volt, aláfutott a labdáknak, azon a poszton gyenge. Bár hajtani ő is hajtott. Vukmir sem a posztján szerepelt, szerintem meg kellett volna cserélni őket. Amúgy csapnivaló volt ő is, a tizi előtt mit műveltek Gyepivel... Gyepi játékát nézve vérzett a szívem: hová lett az a játékos, aki két évvel ezelőtt még a kedvencem volt a csapatban? Attól tartok, soha nem lesz már olyan szintű teljesítményre képes, mint régen.

A végére hagytam azokat, akikről pozitívumot lehet mondani. Számomra meglepő módon Lippi idetartozik. Önmagához képest hajtott, küzdött, becsúszott(!), ütközött. Emellett próbálta mozgatni a csapatot, csak az nem nagyon akart mozogni. A helyzetét be kellett volna lőni, egyébként ott szépen engedte el a labdát Sasu, én akkor, mikor kiugrott Peti, halálbiztos voltam benne, hogy belövi.

Sowunmi. Beállt, és öt perc alatt többet csinált, mint Sasu egész meccsen. Mondjuk ezzel még nem mondtunk sokat. László Csaba szerint formán kívül van. Lehet, hogy ez igaz. De ezek szerint a formán kívül játszó Thomas is klasszisokkal jobb Sasunál.

És Lajos. Már megint. A gól az övé volt, nem tudom, hová helyezkedett. De a második félidőben ő hozta nekünk a meccset. Óriási bravúrok. Őt megtapsoltuk.

 

A szurkolók. A verekedésről nincs mit mondani, nem ismételgetem az előttem szólókat. A táborban ácsorogtam (ahogy általában), az első félidő végére az előénekes valahogy "megunta" a dolgot, egyszerűen nem szurkolt, hanem a haverjaival beszélgetett. Ennek megfelelően csendesen álldogáltunk, és néztük ezt a szar meccset. A második félidő enyhe Fradi-fölénnyel, támadásokkal, szöglettel kezdődött, épp kezdett volna jó lenni a hangulat, erre belekezdett "kedvencembe" és vesszőparipámba, a "lőjetek egy gólt"-ba. Szépen fokozatosan le is szállt a hangulat. Aztán hosszú szünetek következtek. Nem értem. Szarban a csapat, és mi hallgatunk. Nem tudom ezt felfogni.

 

Ennyi. Várom a Sparta meccset. Minden negatív előjel ellenére most bizakodóan. Mert a cseheknek sem megy a szekér, ez látszik. Alig bírták kiütni a ciprusi bajnokot. Bízom az új szerzeményekben. Mást nem tehetek.

 

Hajrá Fradi!

HAJRÁ MAGYARORSZÁG!