Továbbjutottunk...

 

Itt vége is a jó dolgok felsorolásának.

 

Ritka ócska játékkal sikerült kikapnunk egy olyan csapattól, akik legfeljebb a 10-12.helyen lennének a mi kis bajnokságunkban.

Egyszerűen nincs támadójátékunk.

 

Gyakran felborult a pálya, (az albánok sokszor 11-en védekeztek) sokkal többet birtokoltuk a labdát, lőttünk egy kupac szögletet, de gólt reggelig sem hoztunk volna össze.

Kapura gyakorlatilag alig ment lövés - így nem is lehet.

 

 

Zavadszky:

Ott az 1-es villamos. Szedje össze a cuccait és irány az MTK pálya.

Húszévesen is egy csiga volt, most meg még lassabb.

Ráadásul azt a keveset is elfelejtette amit tudott.

Ami külön röhej, hogy ez az ember többszörös bajnok és kupagyőztes. Hihetetlen.

 

Sasu:

Alibi, alibi, alibi.

Egy nulla. És mégis pályán volt 85 percig.

Kár hogy nem ez volt a búcsúmeccse.

 

Thomas:

5 perc alatt többet csinált mint Süsü. Igaz, annál többet nem volt nehéz...

 

Gyepes:

Lelassult és sokat felejtett. Nem tudom lesz-e valaha is olyan mint régen.

 

Penksa:

Eljárt felette az idő.

Ott tart hogy már "utolsó 15 perces" cserének sem jó.

 

A többiek legfeljebb gyenge közepest hoztak.

 

Dicsérni - talán, talán, talán - Lajost, Szabit és Botist lehetne.

De csak halkan.