Érdekes ez a biológiai párhuzam.

Azt hiszem, hogy az írásbeliség, a TV, a rádió elterjedése, meg a nyelvművelők károsan hatnak olyan szempontból, hogy szerintem lelassítanak bizonyos jól bevált fejlődési mechanizmusokat, illetve iszonyatos mértékben csökkentik a diverzitást, ami azt hiszem az evolúciós folyamatok szempontjából nem előnyös. Szerintem a nyelvtani változások lelassultak, a -nék szerintem már régen eltűnt volna, annyira idegen a mára kialakult nyelvi intuíciótól, annyira nyilvánvalóan arra vár, hogy a nyelvi evolúció levágja mint egy ottmaradt sallangot, mint amikor a festő jelentősen átfestette a képet, és ja, ez még ottmaradt...

Szerintetek tud még a nyelv (főleg a grammatikára gondolok, amit szerintem az írásbeliség és az oktatás eléggé konzervál) olyan tempóban fejlődni, mint 1000 évvel ezelőtt? (A szókincs fejlődésével nincs baj, a kommunikációs igények olyan mértékben változnak, hogy csak úgy szívja magába a nyelv az új szavakat.)

Másrészt meg kell mondani, hogy a diverzitás csökkenésének haszna is van, hiszen így egyre több ember egyre könnyebben érti meg egymást.

Az is egy érdekes kérdés, hogy ha már van némi hatalma a nyelv direkt felülről jövő oktatásának (mert azért ma már jelentős tényező, hogy mit tanítanak nyelvtanórán általános iskolában) akkor már a nyelv fejlettsége szempontjából nem-e okosan kellene kihasználni ezt? Pl. a nyelv nagy erővel ki akarja magából vetni a -nék et, mert nyilvánvalóan csak fölöslegesen bonyolítja a nyelv logikáját, akkor egy huszárvágással, ha már mindenáron erőltetni akarnak valami a gyerekekre, erőltethetnék a -nák os változatot.  Bár ez már olyan, mint a génsebészet. Végülis el tudom képzelni, hogy szakemberek tudnának érdekes fejlesztéseket, javításokat vinni a magyar nyelvbe, pl. megszüntetni az ikes-ragozást, de valahogy nyugodtabban aludnék/aludnák, ha ezt a nyelv természetesen érné el.